Követi az uniós tagállamok többségének gyakorlatát a külhoniak szavazására vonatkozó magyar szabályozás, vagyis hogy a magyarországi lakcímmel nem rendelkező magyar állampolgároknak először regisztrálniuk kell, majd lehetőségük van voksukat levélben leadni. Az Alapjogokért Központ – Magyar Nemzethez eljuttatott – friss elemzése kifejti, hogy Magyarországon kívül 24 európai uniós tagállam biztosítja külhoni állampolgárai számára a szavazati jogot akkor is, ha nem rendelkeznek belföldi lakcímmel. 22 tagállamban a magyar szabályozáshoz hasonlóan a külhoniaknak regisztrálni is szükséges, illetve 16 tagállamban van lehetőség arra, hogy a külhoni választópolgár szavazatát levélben, postai szolgáltatás igénybevételével juttassa el a hatóságokhoz.
Itthon a legtöbb vita – főként a balliberális ellenzék részéről – amiatt bontakozott ki, hogy a külhoni szavazó valóban személyesen adja-e majd fel postán a szavazatát. A kutatás ugyanakkor arra hívja fel a figyelmet, hogy a nem személyes szavazatleadásra több példa is van az Európai Unióban. Belgiumban, Dániában, az Egyesült Királyságban és Németországban is lehetőség van meghatalmazott útján történő szavazásra. A konkrétumok között szemezgetve az Egyesült Királyságban a választási tájékoztató egyszerűen csak felhívja a figyelmet arra, hogy a levél postára adásához olyan személy segítségét kérje a választópolgár, akiben megbízik. Dániában pedig még a kereskedelmi hajó kapitánya vagy a tengeri olajfúró torony vezetője is úgynevezett szavazattovábbítóként működik, és a szavazási csomagot postai úton továbbíthatja az illetékes önkormányzatnak. A hajóskapitányok szintén hasonló szerepet töltenek be Észtországban vagy Finnországban.
(Katona Mariann)
További részletek a Magyar Nemzet szerdai számában
