Milyen jövő előtt áll az Egyesült Államok?

Nem dönthető el egyértelműen, hogy hanyatló fázisról vagy csupán átmeneti visszaesésről van szó – többek között erről beszélgettünk Balogh István Amerika-szakértővel.

Hanyatlik-e a Nyugat, vagy pedig csupán átmeneti jelenségről van szó? – tették föl a kérdést a Magyar Külügyi Intézetben Zbigniew Brzezisnki a Stratégiai vízió című könyvének bemutatóján. A 2012-ben megjelent könyvet az Antall József tudásközpont adta ki. Magyarics Tamás dublini rendkívüli meghatalmazott nagykövet szerint ha a Nyugat a következő évtizedekben nem újul meg, akkor nem Kína, hanem a káosz fogja jellemezni a nemzetközi kapcsolatokat.

Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő hangsúlyozta, korábban híres politológusok sem találták el a nemzetközi helyzet jövőbeli alakulását. Felhívta a figyelmet arra is, hogy Kína csak a bruttó nemzeti össztermékben előzi meg az Egyesült Államokat, az egy főre jutó hasonló mutató tekintetében nem. A szakember szólt arról is, hogy „Törökországot nem lehet felvenni az Európai Unióba, nincs szükség több vendégmunkásra”.

Néhány éve jelent meg Joseph Nye-nak egy cikke a Foreign Affairs hasábjain. Ebben éppen az Egyesült Államok hanyatlásáról szóló hipotézist cáfolta, amely szembement a visszaesés nézetét elfogadó közhangulattal; mondta el portálunknak Balogh István az amerikai szuperhatalom várható jövőjével kapcsolatban. A Magyar Külügyi Intézet munkatársa rámutatott arra, hogy Nye arra hivatkozott, hogy még mindig az USA-ban a legnagyobb az évente bejegyzett szabadalmak száma. Innováció vonatkozásában az Egyesült Államok első helyét nem lehet megkérdőjelezni, ami az egyik legfontosabb szempont, mivel a gazdaság így képes a folyamatos megújulásra – tette hozzá.

A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy bár Obamának nem sikerült az ígéretének megfelelő hatékonysággal felfuttatni az ország gazdaságát, de csökken a munkanélküliség, és a nyolcszázalékos pszichológiai határ alá esett. Van sok olyan jel, ami arra mutat, hogy az Egyesült Államok hosszú távon biztató pályán van. Az MKI munkatársa azt is kiemelte – Brzezinski is sokszor hivatkozik erre –, hogy válságos időszakokban az amerikai társadalom képes az összefogásra, és ez nagyon jó hatékonysággal működik, ami egy nagyon erős kohéziót biztosít. Ellenérveket lehet ezekkel szemben felhozni, ennek ellenére a kutató szerint a hanyatlás hipotézissel szemben állók közelebb állnak a valósághoz.

Balogh szerint továbbra is az USA az egyetlen globális szuperhatalom, de a többiek folyamatosan jönnek föl, mint például a BRICS országok. Közvetlen katonai kihívás nem fenyegeti az Egyesült Államokat, és az utóbbi tíz évben a területét érintő terrortámadásokat is sikerült kezelnie, ám igazi kihívás gazdasági téren jelentkezik, tette hozzá. Az elemző arra is felhívta a figyelmet, hogy az előző elnökválasztások során is a gazdaság kérdések voltak a középpontban, a szavazókat is az érdekli, hogy a hónap végén mennyi van a zsebükben, és kevésbé az, hogy az ország éppen milyen külpolitikát folytat.

Ha Kína visszaesik, az óriási probléma az USA-nak, mivel az ázsiai ország Amerikában adja el árui jelentős részét, míg az Egyesült Államok egy kínai lassulás esetén a kínai piacai szempontjából fog problémákat érzékelni. Az egyéb feltörekvő országok lassulása talán kisebb hatást gyakorolhat az amerikai gazdaságra – tette hozzá.

Az Egyesült Államoknak egyelőre mintha nem lenne stratégiája a közel-keleti helyzettel kapcsolatban, és teljes mértékben követő politikát folytat, fejtette ki Balogh. A külügyi intézet munkatársa szerint sem az egyiptomi, sem a szíriai helyzetre nézve nincsen szilárd elképzelése az amerikai politikának, és az utóbbi esetben a bizonytalanság mindenki számára világossá vált az elmúlt hetekben, ami gyengíti a szuperhatalom közel-keleti imázsát. A szakértő úgy látja, Obamának kínos lehetett a szíriai beavatkozás kérdése, amiről talán most a költségvetési kérdésekkel megpróbálják elterelni a figyelmet.

A költségvetési helyzettel kapcsolatban két kimenetel képzelhető el a külpolitikai elemző szerint: lesz-e olyan politikai akarat bármelyik félben, hogy fölvállalják annak a felelősségét, hogy nagyon komoly, a költségvetést konszolidáló intézkedéseket hozzanak, vagy pedig ide-oda pingpongozik a republikánus többségű kongresszusi alsóház és a Fehér Ház. Az utóbbinak nagyobb esélyt ad Balogh, de úgy látja, előbb-utóbb szerkezeti megújulás kell a fenntartható növekedési pályára álláshoz, aminek abból kell kiindulnia, hogy a költségvetési deficitet és az államadósságot egyszerre kezeli.