A volt európai parlamenti képviselő a Magyar Nemzet érdeklődésére azonban utalt arra, hogy döntésében szerepet játszhatott az, ahogyan a magyar hatóságok a romagyilkossághoz viszonyultak. Kifejtette, a bűncselekmény-sorozat nyomozati anyagából csak néhány oldalt hoztak nyilvánosságra, a lényegi információk pedig továbbra is államtitoknak minősülnek.
Mohácsi a kanadai köztelevíziónak 2012 végén egy riportban nyilatkozott arról, hogy az előző szocialista kormány úgy döntött, azért titkol el a romagyilkosságokkal összefüggő információkat, hogy ne derüljön fény a bűncselekményekhez fűződő politikai szálakra.
Bár az ügyben első fokon már ítéletet hirdettek, a romagyilkosságok körül még rengeteg tisztázatlan részlet van. Nem lehet tudni, hogy miért állították le a későbbi elkövetők titkosszolgálati megfigyelését akkor, amikor fegyverbeszerzésbe kezdtek. Kérdés, hogy miért váltották le azt a nemzetbiztonsági tisztet, aki hiába kezdeményezte feletteseinél a további adatgyűjtést. A halálbrigád legalább egy segítőjének kiléte is rejtély egyelőre, azé, aki valószínűsíthetően részt vett a besenyszögi fegyverrablásban.
A Magyar Nemzet megtudta, már jóval a rajtaütés előtt gyanús alakok jelentek meg azon a szórakozóhelyen, ahol elkapták a hat ember életét követelő, romák elleni gyilkosságsorozat vádlottjait. A letartóztatások előtti időszakban gyakran látogatást tett például a Perényi 1 elnevezésű bárban egy férfi, aki fekete gitártokkal érkezett és távozott, pedig nem tartozott a klubban fellépő zenészek közé. Az illető egy szép, fehér autóval hajtott több alkalommal a szórakozóhely elé, ezért többen is felfigyeltek rá. Közvetlenül a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) akciója előtt egy ismeretlen társaság is szórakozott a Perényi 1 emeletén lévő karaoke-bárban. A dolgozók úgy vélik, a nemzetbiztonság emberei vagy civil rendőrök lehettek, akik előzetesen felmérték a terepet.
A kommandósok 2009. augusztus 21-én szállták meg a Perényi 1-et. Ezelőtt azonban festést is tartottak a debreceni klubban, átalakították, alternatív művészekkel festették ki a helyet. Az átépítés során hozhatták létre azt a kis rejtett helyiséget, ahol később a hatóságok fegyvereket találtak. A lap forrásai szerint a rajtaütéskor is sok megmagyarázhatatlan dolog történt, eltűntek például az alkalmi munkavállalók iratai és az aznapi, mintegy félmilliós bevétel is. A környéken lévő múzeum biztonsági kameráit pedig kikapcsoltatták.
A bár tulajdonosa a különleges rendőri egységek akciójának hírére a helyszínre érkezett, de a művelet irányítója elküldte, miközben az ügy negyedrendű vádlottja, Csontos István, a katonai elhárítás egykori titkos kapcsolata szintén elmehetett a helyszínről. Ő később önként visszatért, hogy feladja magát. Vele kapcsolatban a napokban érdekes információkról számolt be Pető Zsolt, a romagyilkosságok néven elhíresült ügy harmadrendű vádlottja a Hír TV-ben. Pető szerint minden állítás, amely alapján őt gyilkosnak tartják, főként Csontos vallomásain alapul, de semmi köze sincs a valósághoz.
Pető beszélt arról is, hogy semmilyen fegyverrablásban nem vett részt. A vád szerint ugyanis a gyilkos fegyverek egy része egy Besenyszögön elkövetett rablásból származik. Ezt a bűncselekményt négy személy követhette el, de a mai napig nem tisztázott, hogy ki lehetett az első-, a másod- és a harmadrendű vádlottak mellett a negyedik fegyverrabló.
Pintér Sándor belügyminiszter a Népszabadságnak adott interjújában ezzel kapcsolatban megerősítette azt a korábban már ismert hírt, hogy nyomozás folyik a fegyverrablás feltételezett negyedik résztvevője után. Azt is tisztázni szeretnék, hogy milyen hibákat követhettek el a titkosszolgálatok, illetve a nyomozó hatóságok a felderítés közben, és hogy megelőzhetők lettek volna-e a gyilkosságok. A vizsgálatra külön szakértői csoportot is létrehoztak a Terrorelhárítási Központon belül. Ez a csoport választ kaphat arra, hogy mikor, mit, és kinek jelentett Csontos, a Katonai Biztonsági Hivatal (KBH) volt biztonsági kapcsolata, milyen feladatokkal bízták meg őt.
Csontost 2003-ban vette szerződéses állományba a honvédség, 2004-től pedig a KBH-nak is dolgozott. Feladata az volt, hogy „szkinhedeket” figyeljen meg. A hírek szerint ekkoriban kezdte el szorosabban figyelni, lehallgatni a polgári elhárítás (az akkori Nemzetbiztonsági Hivatal) az első és másodrendű vádlottakat, Kiss Árpádot és testvérét, Kiss Istvánt szélsőséges nézeteik, kapcsolataik miatt. Csontos a romagyilkosságok első cselekményei óta betegállományban volt, majd beadta leszerelési kérelmét. A KBH kontingenséből azonban csak 2009 tavaszán törölték, amikor már a vád szerint közreműködött az egyik bűncselekményben. Az is kiderült, hogy a Nemzeti Nyomozó Iroda ekkoriban igazoltatta Csontost és társait.
Az eddig kiszivárgott adatok szerint 2008 tavaszán „keletkeztek információk” a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) Hajdú-Bihar megyei kirendeltségénél, hogy a Kiss testvérek és társaik fegyverek beszerzésével próbálkoznak. A debreceni NBH vezetője, H. Tibor a csoport megfigyelésének meghosszabbítását kérte. Az információ nagyjából akkor keletkezett, amikor a romagyilkosságok három vádlottja elrabolta Besenyszögön egy vadász eladásra meghirdetett puskáit. Az NBH budapesti központja azonban H. Tibor kérése ellenére leállította a lehallgatást. Ezzel közel egy időben indoklás nélkül visszavonták az NBH debreceni kirendeltségvezetőjének vezetői megbízását. A Magyar Nemzet információi szerint ennek oka az is lehetett, hogy H. Tibor nem értett egyet ezekkel az intézkedésekkel, a szélsőségesek lehallgatását ugyanis az is indokolta volna, hogy néhányan közülük feltűnő módon visszavonultak, és más telefonokat kezdtek el használni a magánbeszélgetéseikhez.
A Népszabadság egyébként megpróbálta hitelteleníteni a debreceni NBH volt vezetőjét, H. Tibort, azt állítva, hogy szoros, baráti kapcsolatot ápol Kósa Lajos debreceni polgármesterrel. Szerintük ennek köszönhető, hogy eltávolították, majd 2010-ben visszahelyezték a hivatalába. A Magyar Nemzet úgy tudja azonban, hogy H. Tibor csak néhányszor találkozott a politikussal, akkor is a helyi repülőtér és a menekülttábor ügyeiről egyeztettek. A szocialistákhoz közel álló Népszabadság azt is sugalmazza, hogy H. Tibor a menesztése idején az önkormányzatnál kapott volna munkát, de ezt eddig mindenki tagadta, és a lap nem mutatott be erről semmilyen bizonyítékot.
Pintér Sándor kijelentette: mindazon bűncselekményekre és azok elkövetőire utaló adatoknak a pontosítását, feldolgozását elvégezték, amelyekben még nem történt vádemelés. Nyílt és titkos eljárásokban igyekeznek minden kérdésre választ találni, és ahol fegyelmi vagy büntetőjogi felelősség felvetődik, meg fogják tenni a szükséges lépéseket. Ez azért is fontos lenne, mert az első-, másod- és harmadrendű vádlottakat első fokon már tényleges életfogytiglanra, Csontost pedig 13 évi fegyházra ítélték.
