Mohácsi államtitkokat ismer?

Mohácsi Viktória szerint államtitkot sértene, ha beszélne arról, hogy miért kért menekültstátust Kanadában.

A bár tulajdonosa a különleges rendőri egységek akciójának hírére a helyszínre érkezett, de a művelet irányítója elküldte, miközben az ügy negyedrendű vádlottja, Csontos István, a katonai elhárítás egykori titkos kapcsolata szintén elmehetett a helyszínről. Ő később önként visszatért, hogy feladja magát. Vele kapcsolatban a napokban érdekes információkról számolt be Pető Zsolt, a romagyilkosságok néven elhíresült ügy harmadrendű vádlottja a Hír TV-ben. Pető szerint minden állítás, amely alapján őt gyilkosnak tartják, főként Csontos vallomásain alapul, de semmi köze sincs a valósághoz.

Pető beszélt arról is, hogy semmilyen fegyverrablásban nem vett részt. A vád szerint ugyanis a gyilkos fegyverek egy része egy Besenyszögön elkövetett rablásból származik. Ezt a bűncselekményt négy személy követhette el, de a mai napig nem tisztázott, hogy ki lehetett az első-, a másod- és a harmadrendű vádlottak mellett a negyedik fegyverrabló.

Pintér Sándor belügyminiszter a Népszabadságnak adott interjújában ezzel kapcsolatban megerősítette azt a korábban már ismert hírt, hogy nyomozás folyik a fegyverrablás feltételezett negyedik résztvevője után. Azt is tisztázni szeretnék, hogy milyen hibákat követhettek el a titkosszolgálatok, illetve a nyomozó hatóságok a felderítés közben, és hogy megelőzhetők lettek volna-e a gyilkosságok. A vizsgálatra külön szakértői csoportot is létrehoztak a Terrorelhárítási Központon belül. Ez a csoport választ kaphat arra, hogy mikor, mit, és kinek jelentett Csontos, a Katonai Biztonsági Hivatal (KBH) volt biztonsági kapcsolata, milyen feladatokkal bízták meg őt.

Csontost 2003-ban vette szerződéses állományba a honvédség, 2004-től pedig a KBH-nak is dolgozott. Feladata az volt, hogy „szkinhedeket” figyeljen meg. A hírek szerint ekkoriban kezdte el szorosabban figyelni, lehallgatni a polgári elhárítás (az akkori Nemzetbiztonsági Hivatal) az első és másodrendű vádlottakat, Kiss Árpádot és testvérét, Kiss Istvánt szélsőséges nézeteik, kapcsolataik miatt. Csontos a romagyilkosságok első cselekményei óta betegállományban volt, majd beadta leszerelési kérelmét. A KBH kontingenséből azonban csak 2009 tavaszán törölték, amikor már a vád szerint közreműködött az egyik bűncselekményben. Az is kiderült, hogy a Nemzeti Nyomozó Iroda ekkoriban igazoltatta Csontost és társait.

Az eddig kiszivárgott adatok szerint 2008 tavaszán „keletkeztek információk” a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) Hajdú-Bihar megyei kirendeltségénél, hogy a Kiss testvérek és társaik fegyverek beszerzésével próbálkoznak. A debreceni NBH vezetője, H. Tibor a csoport megfigyelésének meghosszabbítását kérte. Az információ nagyjából akkor keletkezett, amikor a romagyilkosságok három vádlottja elrabolta Besenyszögön egy vadász eladásra meghirdetett puskáit. Az NBH budapesti központja azonban H. Tibor kérése ellenére leállította a lehallgatást. Ezzel közel egy időben indoklás nélkül visszavonták az NBH debreceni kirendeltségvezetőjének vezetői megbízását. A Magyar Nemzet információi szerint ennek oka az is lehetett, hogy H. Tibor nem értett egyet ezekkel az intézkedésekkel, a szélsőségesek lehallgatását ugyanis az is indokolta volna, hogy néhányan közülük feltűnő módon visszavonultak, és más telefonokat kezdtek el használni a magánbeszélgetéseikhez.

A Népszabadság egyébként megpróbálta hitelteleníteni a debreceni NBH volt vezetőjét, H. Tibort, azt állítva, hogy szoros, baráti kapcsolatot ápol Kósa Lajos debreceni polgármesterrel. Szerintük ennek köszönhető, hogy eltávolították, majd 2010-ben visszahelyezték a hivatalába. A Magyar Nemzet úgy tudja azonban, hogy H. Tibor csak néhányszor találkozott a politikussal, akkor is a helyi repülőtér és a menekülttábor ügyeiről egyeztettek. A szocialistákhoz közel álló Népszabadság azt is sugalmazza, hogy H. Tibor a menesztése idején az önkormányzatnál kapott volna munkát, de ezt eddig mindenki tagadta, és a lap nem mutatott be erről semmilyen bizonyítékot.

Pintér Sándor kijelentette: mindazon bűncselekményekre és azok elkövetőire utaló adatoknak a pontosítását, feldolgozását elvégezték, amelyekben még nem történt vádemelés. Nyílt és titkos eljárásokban igyekeznek minden kérdésre választ találni, és ahol fegyelmi vagy büntetőjogi felelősség felvetődik, meg fogják tenni a szükséges lépéseket. Ez azért is fontos lenne, mert az első-, másod- és harmadrendű vádlottakat első fokon már tényleges életfogytiglanra, Csontost pedig 13 évi fegyházra ítélték.