Moldova azt reméli, hogy – Ukrajna útján járva – az Európai Unió novemberi, vilniusi csúcstalálkozóján társulási és szabad kereskedelmi megállapodást köthet az unióval, ami egyértelmű szakítás lenne szovjetunióbeli múltjával. Rogozin azután, hogy Chisinauban megbeszéléseket folytatott Iurie Leanca moldovai miniszterelnökkel, hétfő este újságíróknak nyilatkozva egy olyan mozdonyhoz hasonlította az országot, amely rázós vasúti pályán halad, és ezért elveszítheti egy-két kocsiját – utalva a zömmel oroszok lakta Dnyeszteren túli területre, amely 1992-ben de facto elszakadt Moldovától, Moszkvát tekinti patrónusának, de státusza a többévi nemzetközi tárgyalások ellenére meghatározatlan.
Ezenkívül – utalva arra, hogy Moldova százszázalékosan orosz földgázimportra szorul – azt mondta: „A tél közeledtével fontos az energiaellátás biztosítása. Remélem, nem fognak megfagyni!” Rogozin hozzátette még: Moldova európai integrációs politikája veszélyezteti, hogy tartós megoldás szülessen a szakadár területről. „A Dnyeszteren túliakat nagyon aggasztják Moldova tervei, különösen az, hogy szabad kereskedelmi megállapodást akar kötni az EU-val” – mondta a kormányfőhelyettes egy chisinaui oroszbarát fórumon.
Rogozin – aki korábban hazája NATO-nagykövete volt – figyelmeztette a moldovai vezetést, hogy „Európa nem a gyengéknek való”. „Találkozóim után az a benyomásom, hogy egyes chisinaui vezetők azt gondolják, az EU-val kötendő megállapodások aláírása után az egész ország tejben-vajban fog fürödni. De e megállapodások csak a mézesmadzag szerepét töltik be.” Moldovát megelőzően Moszkva Ukrajnát is hasonló módon kezdte zsarolni az EU-hoz való közeledése miatt. Az orosz hatóságok augusztusban egy néhány napos időszakban megszigorították az ukrán importáruk vámellenőrzését.
