Az új innovációs kibocsátási mutató négy összetevőből áll: mérni hivatott a műszaki innovációt, amelyet a bejegyzett szabadalmak száma jelez; figyelembe veszi, hogy az összes foglalkoztatott mekkora hányada dolgozik a nagy hozzáadott értéket termelő, tudásintenzív iparágakban; megmutatja, hogy mennyire versenyképesek az adott ország tudásintenzív iparai, amit azon mérnek le, hogy az ország kereskedelmi mérlegének mekkora hányadát adják ezek a termékek és szolgáltatások; s a mutató számításánál azt is figyelembe veszik, hogy milyen ütemben bővül a foglalkoztatás az innovatív szektorban.
A bizottság azt is közölte, hogy az egész EU 2010-es átlagához képest hogyan állnak a tagországok a 2011-es adatok szerint. A közzétett számok tanúsága alapján az öt legnagyobb innovatív kibocsátással rendelkező tagállam Svédország, Németország, Írország, Luxemburg és Dánia. Ezekben az országokban a 2010-es uniós átlag több mint 120 százalékát jelzi az új mutató. Magyarország némileg elmarad a bázisértéktől, viszont a mutató alapján az első helyen áll a 2004 után csatlakozott tagállamok között.
A bizottság néhány EU-n kívüli ország adataival is összevetette az unió átlagát. Az összehasonlításból az derül ki, hogy az Európai Unió ezen a téren nagyjából ugyanúgy teljesít, mint az Egyesült Államok, Svájc viszont több mint 20 százalékkal nagyobb innovatív kibocsátással büszkélkedhet, Japán pedig még a svájci mutatót is túlszárnyalja: a 2010-es uniós átlag több mint 130 százalékát mutatja az új mérőszám.
