Továbbra is magabiztosan vezet a kormányzó Szociálliberális Szövetség Romániában, mivel egy most vasárnapi választáson a voksok 57,5 százalékát szerezné meg. Az INSCOP Research szeptember 10. és 17. között végzett felmérésének eredményei szerint a Demokrata-Liberális Párt (PDL) 15,5 százalékot kapna, a Dan Diaconescu Néppárt (PPDD) támogatottsága pedig 6,6 százalékos. Az RMDSZ 5,3 százalékon áll.
Szomszédunkban alapvetően alakíthatja át a belpolitikai csatározásokat, hogy megváltoztak az erőviszonyok a parlamentben: Victor Ponta szociáldemokrata miniszterelnök pártja már a liberális szövetségesek nélkül is többséget alkothat a törvényhozásban. Ezt a többséget az RMDSZ, valamint a kisebbségi képviselők és függetlenek támogatásával érheti el – derült ki abból az összesítésből, amelyet a frakciók létszámáról közölt szerdán az Agerpres hírügynökség.
A román parlamentben a decemberi választások után is folytatódott a képviselők és szenátorok migrációja: ősszel már több tucatnyi törvényhozó más frakcióban ült, mint ahol a tavaszi ülésszakot kezdte. A legnagyobb veszteséget a populista Dan Diaconescu Néppárt szenvedte el, amely törvényhozóinak több mint egyharmadát veszítette el: képviselőinek és szenátorainak létszáma 68-ról 42-re csökkent.
A szociáldemokraták (PSD) szenátusi frakciója közben hat, képviselőházi csoportja pedig öt fővel gyarapodott. A jelenleg ellenzékben lévő Romániai Magyar Demokrata Szövetség egy törvényhozót veszített Olosz Gergely háromszéki szenátor lemondása miatt.
Több honatya bebörtönzése, illetve lemondása miatt a román parlament létszáma nyolc fővel csökkent, a megüresedett helyekre pedig azóta sem írtak ki időközi választásokat.
Ponta, az USL szociáldemokrata és Crin Antonescu, a szövetség liberális társelnöke egyre gyakrabban bírálja egymást: egyebek között a verespataki bányaprojekt miatt különböztek össze. A két párt külön indul a jövő évi európai parlamenti választásokon, de – az USL alapokmánya szerint – közös elnökjelöltet kellene támogasson a 2014-es őszi államfőválasztáson, Crin Antonescu személyében.
Egyébként az INSCOP azt is felmérte, hogy ha az USL külön indul 2014-ben, akkor hogyan alakulnának az erőviszonyok. A PSD 39,1 százalékkal vezet a PNL 20,6 és a PDL 14,8 százaléka előtt. A PPDD 6,6 százalékot kapna, az RMDSZ a voksok 5,1 százalékát gyűjtené be. A liberálisok abban az esetben, ha kilépnének a közeljövőben a koalícióból, minden bizonnyal ellenzéki pozícióból képesek lennének növelni a támogatottságukat, de ez a taktika roppant veszélyeket rejt magában.
A 2014-es elnökválasztás kapcsán még nagyobb a zavar, mivel Antonescu 19,8, Victor Ponta pedig 19,6 százalékot szerezne egy mostani voksoláson. A roppant kiegyenlített erőviszonyok azt is eredményezhetik, hogy a felek inkább külön indulnak, ami csak a feszültséget növelné a kormányzaton belül, és tovább mélyítené a gazdasági válságot. Egyébként az intenzív parlamenti migrációt és a kormányszövetségben egyre élesebben megnyilatkozó feszültségeket a román sajtó az USL szétesésének előjeleként értékelte. A Gandul elemzése szerint nem az a kérdés, hogy felbomlik-e az USL, hanem az, hogy mikor.