A montenegrói külügyminiszter néhány hete ismertette tervét, amelynek célja a nyugat-balkáni országok kapcsolatainak fejlesztése és a közös európai integráció. Igor Luksic külügyminiszter szerint Albánia, Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Koszovó, Macedónia és Szerbia egyebek mellett közös parlamentet is alakítana.
Varga László, a szerbiai parlament integrációs bizottságának elnökhelyettese a Danasnak azt mondta, hogy a montenegrói javaslat nem teljesen újszerű, nagyrészt az észak-európai országok együttműködésének ötletén alapul.
„A régió országainak képviselői korábban is gondolkodtak hasonló kérdéseken. Kétségtelenül létezik az együttműködés erősítésére vonatkozó igény, főleg a rendőrség tekintetében, mert így könnyebben lehetne kezelni például az illegális bevándorlók kérdését. Az együttműködés politikai oldalát tekintve azonban nem hiszem, hogy a közös pozitív üzenetek megfogalmazásán túl bármit is lehetne tenni, mert a hat felsorolt állam lehetőségei nagyon különbözőek, ami egyben azt is jelenti, hogy különböző ütemű az európai integrációjuk is” – fogalmazott Varga László.
Aleksandar Popov, az Igmáni Kezdeményezés nevű regionális nem kormányzati szervezet társelnöke szerint a montenegrói külügyminiszter kezdeményezése összhangban áll az Európai Unió elvárásaival, azaz hogy a nyugat-balkáni térség országainak együtt kell működniük az egymással fennálló problémák megoldásában még az előtt, hogy csatlakoznának az EU-hoz. A szakértő szerint azonban az ötlet megvalósítása nem lesz egyszerű. Hiszen „a volt Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság négy korábbi tagjáról, illetve Koszovóról van szó, ami a Belgrád és Pristina közötti brüsszeli tárgyalások dacára, nehézséget okozhat” – emelte ki Popov. Hozzátette, hogy nem jó ötlet kihagyni Horvátországot az együttműködésből, mert uniós tagállamként segíthetné a régió többi országát.
Beljulj Becaj, a koszovói Európai Mozgalom elnöke úgy értékelte, hogy a „nyugat-balkáni hatok” megalakítása az uniós csatlakozást segítő ugródeszka lehet. „Csak a szabad államok érthetik meg, hogy mennyire függnek egymástól, főleg az olyan negatív jelenségek tekintetében, mint a szervezett bűnözés vagy a korrupció, de az energetika és a közlekedés terén is. Ezzel párhuzamosan szükség van az országok közötti politikai koordinációra és a szabad mozgás biztosítására, ami a határátkelés nagymértékű megkönnyítését és az útlevélvizsgálat megszüntetését jelenti, mert ezzel az emberi jogokat is előmozdítjuk” – hangsúlyozta Becaj a Danas című belgrádi lapnak.
