Még nehezebbé tennék a bevándorlók dolgát

Tovább szigorítanák a britek a társállamokból érkező munkavállalók szociális ellátásának szabályozását.

PR
2014. 01. 12. 15:12
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A kormányzó brit Konzervatív Párt csaknem száz képviselője pedig olyan törvényt követel, amely lehetővé tenné az EU-jogszabályok vétóját a brit parlament számára. Iain Duncan Smith munka- és nyugdíjügyi miniszter a The Sunday Times című tekintélyes konzervatív vasárnapi brit lapnak nyilatkozva kijelentette: szeretné elérni, hogy az Európai Unió más tagországaiból érkezők elől akár két évre is el lehessen zárni a brit szociális ellátórendszer szolgáltatásait.

A brit jóléti kasszának jelentős nettó haszna származik abból, hogy Nagy-Britanniában uniós bevándorlók dolgoznak – mondta vasárnap a BBC-nek Andor László.

Duncan Smith szerint lehetővé kell tenni, hogy a brit kormány a szociális juttatások hozzáférhetővé tétele előtt megkövetelhesse az uniós bevándorlóktól „Nagy-Britannia iránti elkötelezettségük demonstrálását”, valamint annak bizonyítását, hogy életvitelszerűen, hosszabb ideje tartózkodnak az országban, dolgoznak és hozzájárulnak a brit gazdasághoz. A szakminiszter szerint az átmeneti időszak „lehet egy év, lehet két év”, és a brit kormány ennek letelte után minősítené jóléti ellátásra jogosult nagy-britanniai lakosnak a külföldi EU-munkavállalókat.

A Konzervatív Párt vezette brit kormánykoalíció sorra jelenti be a külföldi EU-munkavállalókra vonatkozó szigorítási terveket, amelyek közül több az év első napján életbe is lépett. Az uniós országokból érkezők például nagy-britanniai tartózkodásuk első három hónapjában immár nem igényelhetnek álláskeresőknek járó szociális juttatásokat, és a három hónap leteltével is legfeljebb hat hónapig kérhetnek ilyen jellegű támogatást. Ezt a tilalmi határidőt terjesztené ki akár két évre a brit munka- és nyugdíjügyi miniszter.

Iain Duncan Smith közölte a The Sunday Timesnak adott nyilatkozatában, hogy már megkezdte a „szociális turizmus” elleni közös fellépéshez a „szövetségesi hálózat” kiépítését, bevonva mások mellett Németországot, Olaszországot, Hollandiát és Finnországot. A brit szakminiszter szerint az Európai Bizottság az egyes tagországok akarata ellenére próbálja „ráerőltetni” az unióra a „totális mozgásszabadságot”.

Duncan Smith ezzel kapcsolatban külön is bírálta Andor László foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi befogadásért felelős EU-biztost, aki a miniszter szavai szerint „megszállottan hajtja ezt az ügyet” a tagállamok, különösen Nagy-Britannia ellenében. London az EU-bevándorlókra vonatkozó szigorítási intézkedések miatt az utóbbi hetekben komoly konfliktusba keveredett Andor Lászlóval, akinek többszöri bíráló nyilatkozatait már korábban is éles ellenkritikával fogadták brit politikusok. Visszautasította ugyanakkor a brit kormány által az Európai Unión belüli szabad munkaerő-áramlás alapelvének módosítására megfogalmazott igényeket az Európai Parlament elnöke is.

Martin Schulz a The Observer című vezető baloldali vasárnapi brit lapnak kijelentette: az unión belüli szabad mozgás elvének érvényesítése az EU egyik legnagyobb sikere. „Ez alapelv, és ugyanúgy nem képezi újratárgyalás alapját, mint ahogy az áruk, a szolgáltatások és a tőke szabad áramlásának elve sem újratárgyalható” – fogalmazott az EP német szociáldemokrata elnöke.

Iain Duncan Smith a The Sunday Timesnak mindazonáltal kijelentette: az EU-n belüli szabad mozgás nem jelentheti azt, hogy bárki szabadon kiválaszt magának egy országot, ahol a legjobb szociális ellátásban részesülhet, munkanélküliként, sőt bármilyen álláslehetőség kilátása nélkül odautazik és az első napon benyújtja igényét a szociális juttatásokra. A brit szakminiszter szerint az Európai Bizottság ennek lehetővé tételét követeli a tagországoktól.

A kormányzó brit Konzervatív Párt 95 alsóházi képviselője – a frakció csaknem egyharmada – vasárnap nyílt levelet intézett David Cameron brit miniszterelnökhöz, olyan törvénymódosítást követelve, amelynek alapján a brit parlament útját állhatná az EU-jogszabályok nagy-britanniai érvényesítésének, és már meghonosított uniós törvényeket is megsemmisíthetne, ha azok Nagy-Britannia nemzeti érdekeit veszélyeztetik.

A Downing Street-i miniszterelnöki hivatal szóvivője vasárnap közölte, hogy a kormányfő „alaposan tanulmányozni fogja” a felvetést. A szóvivő hozzátette ugyanakkor, hogy az uniós egységes piac működésképtelenné válna, ha az egyes tagállamok parlamentjei rendszeresen és egyoldalúan megsemmisítenének EU-jogszabályokat.

Élesen bírálta a bajor miniszterelnök az Európai Bizottság (EB) magatartását az uniós társállamokból érkező munkavállalók szociális ellátása körüli vitában. A brüsszeli bizottság „szinte minden héten előjön egy újabb ötlettel, amely fenyegeti a német munkahelyeket vagy az európai egység eszméjének lakossági támogatottságát” – mondta a Der Spiegel című hírmagazinnak Horst Seehofer, aki a kisebbik konzervatív kormánypárt, a CSU elnöke is. Az EB egy állásfoglalása szerint nem lehet eleve kirekeszteni a munkanélküli-ellátásból a Németországba érkező uniós állampolgárokat.

 

A CSU szerint a román és bolgár állampolgárok munkavállalási korlátozásainak megszűnése miatt a szegénységi – a munkavállalás helyett a szociális segélyek megszerzését célzó – bevándorlás hulláma fenyegeti Németországot, és ezért az „aki csal, az repül” elvet követve szigorítani kell a bevándorlókra vonatkozó szabályokon.

 

Szakértők szerint az aggodalom alaptalan. A képzett munkaerő egyre nagyobb hiánya miatt „nem kevesebb, hanem több bevándorlóra van szükség” – emelte ki a Der Spiegel összeállításában Clemens Fuest, a mannheimi ZEW gazdaságkutató intézet elnöke.

 

Az EU-hoz 2004 óta csatlakozott országok térségéből érkező bevándorlók a célországban átlagon felüli arányban találnak munkát, még akkor is, ha hazájukban állástalanok voltak. Nagy-Britanniában például a 2011-12-es időszakban az uniós csatlakozás – 2007 – óta bevándorolt munkaképes korú románok és bolgárok 76 százalékának volt állása, Németországban pedig ugyanez a korcsoportot tekintve az utóbbi öt évben bevándorolt románok és bolgárok 62 százaléka dolgozott – mutatta ki az OECD.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.