Még nehezebbé tennék a bevándorlók dolgát

Tovább szigorítanák a britek a társállamokból érkező munkavállalók szociális ellátásának szabályozását.

A kormányzó brit Konzervatív Párt csaknem száz képviselője pedig olyan törvényt követel, amely lehetővé tenné az EU-jogszabályok vétóját a brit parlament számára. Iain Duncan Smith munka- és nyugdíjügyi miniszter a The Sunday Times című tekintélyes konzervatív vasárnapi brit lapnak nyilatkozva kijelentette: szeretné elérni, hogy az Európai Unió más tagországaiból érkezők elől akár két évre is el lehessen zárni a brit szociális ellátórendszer szolgáltatásait.

A brit jóléti kasszának jelentős nettó haszna származik abból, hogy Nagy-Britanniában uniós bevándorlók dolgoznak – mondta vasárnap a BBC-nek Andor László.

Duncan Smith szerint lehetővé kell tenni, hogy a brit kormány a szociális juttatások hozzáférhetővé tétele előtt megkövetelhesse az uniós bevándorlóktól „Nagy-Britannia iránti elkötelezettségük demonstrálását”, valamint annak bizonyítását, hogy életvitelszerűen, hosszabb ideje tartózkodnak az országban, dolgoznak és hozzájárulnak a brit gazdasághoz. A szakminiszter szerint az átmeneti időszak „lehet egy év, lehet két év”, és a brit kormány ennek letelte után minősítené jóléti ellátásra jogosult nagy-britanniai lakosnak a külföldi EU-munkavállalókat.

A Konzervatív Párt vezette brit kormánykoalíció sorra jelenti be a külföldi EU-munkavállalókra vonatkozó szigorítási terveket, amelyek közül több az év első napján életbe is lépett. Az uniós országokból érkezők például nagy-britanniai tartózkodásuk első három hónapjában immár nem igényelhetnek álláskeresőknek járó szociális juttatásokat, és a három hónap leteltével is legfeljebb hat hónapig kérhetnek ilyen jellegű támogatást. Ezt a tilalmi határidőt terjesztené ki akár két évre a brit munka- és nyugdíjügyi miniszter.

Iain Duncan Smith közölte a The Sunday Timesnak adott nyilatkozatában, hogy már megkezdte a „szociális turizmus” elleni közös fellépéshez a „szövetségesi hálózat” kiépítését, bevonva mások mellett Németországot, Olaszországot, Hollandiát és Finnországot. A brit szakminiszter szerint az Európai Bizottság az egyes tagországok akarata ellenére próbálja „ráerőltetni” az unióra a „totális mozgásszabadságot”.

Duncan Smith ezzel kapcsolatban külön is bírálta Andor László foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi befogadásért felelős EU-biztost, aki a miniszter szavai szerint „megszállottan hajtja ezt az ügyet” a tagállamok, különösen Nagy-Britannia ellenében. London az EU-bevándorlókra vonatkozó szigorítási intézkedések miatt az utóbbi hetekben komoly konfliktusba keveredett Andor Lászlóval, akinek többszöri bíráló nyilatkozatait már korábban is éles ellenkritikával fogadták brit politikusok. Visszautasította ugyanakkor a brit kormány által az Európai Unión belüli szabad munkaerő-áramlás alapelvének módosítására megfogalmazott igényeket az Európai Parlament elnöke is.

Martin Schulz a The Observer című vezető baloldali vasárnapi brit lapnak kijelentette: az unión belüli szabad mozgás elvének érvényesítése az EU egyik legnagyobb sikere. „Ez alapelv, és ugyanúgy nem képezi újratárgyalás alapját, mint ahogy az áruk, a szolgáltatások és a tőke szabad áramlásának elve sem újratárgyalható” – fogalmazott az EP német szociáldemokrata elnöke.

Iain Duncan Smith a The Sunday Timesnak mindazonáltal kijelentette: az EU-n belüli szabad mozgás nem jelentheti azt, hogy bárki szabadon kiválaszt magának egy országot, ahol a legjobb szociális ellátásban részesülhet, munkanélküliként, sőt bármilyen álláslehetőség kilátása nélkül odautazik és az első napon benyújtja igényét a szociális juttatásokra. A brit szakminiszter szerint az Európai Bizottság ennek lehetővé tételét követeli a tagországoktól.

A kormányzó brit Konzervatív Párt 95 alsóházi képviselője – a frakció csaknem egyharmada – vasárnap nyílt levelet intézett David Cameron brit miniszterelnökhöz, olyan törvénymódosítást követelve, amelynek alapján a brit parlament útját állhatná az EU-jogszabályok nagy-britanniai érvényesítésének, és már meghonosított uniós törvényeket is megsemmisíthetne, ha azok Nagy-Britannia nemzeti érdekeit veszélyeztetik.

A Downing Street-i miniszterelnöki hivatal szóvivője vasárnap közölte, hogy a kormányfő „alaposan tanulmányozni fogja” a felvetést. A szóvivő hozzátette ugyanakkor, hogy az uniós egységes piac működésképtelenné válna, ha az egyes tagállamok parlamentjei rendszeresen és egyoldalúan megsemmisítenének EU-jogszabályokat.

Élesen bírálta a bajor miniszterelnök az Európai Bizottság (EB) magatartását az uniós társállamokból érkező munkavállalók szociális ellátása körüli vitában. A brüsszeli bizottság „szinte minden héten előjön egy újabb ötlettel, amely fenyegeti a német munkahelyeket vagy az európai egység eszméjének lakossági támogatottságát” – mondta a Der Spiegel című hírmagazinnak Horst Seehofer, aki a kisebbik konzervatív kormánypárt, a CSU elnöke is. Az EB egy állásfoglalása szerint nem lehet eleve kirekeszteni a munkanélküli-ellátásból a Németországba érkező uniós állampolgárokat.

A CSU szerint a román és bolgár állampolgárok munkavállalási korlátozásainak megszűnése miatt a szegénységi – a munkavállalás helyett a szociális segélyek megszerzését célzó – bevándorlás hulláma fenyegeti Németországot, és ezért az „aki csal, az repül” elvet követve szigorítani kell a bevándorlókra vonatkozó szabályokon.

Szakértők szerint az aggodalom alaptalan. A képzett munkaerő egyre nagyobb hiánya miatt „nem kevesebb, hanem több bevándorlóra van szükség” – emelte ki a Der Spiegel összeállításában Clemens Fuest, a mannheimi ZEW gazdaságkutató intézet elnöke.

Az EU-hoz 2004 óta csatlakozott országok térségéből érkező bevándorlók a célországban átlagon felüli arányban találnak munkát, még akkor is, ha hazájukban állástalanok voltak. Nagy-Britanniában például a 2011-12-es időszakban az uniós csatlakozás – 2007 – óta bevándorolt munkaképes korú románok és bolgárok 76 százalékának volt állása, Németországban pedig ugyanez a korcsoportot tekintve az utóbbi öt évben bevándorolt románok és bolgárok 62 százaléka dolgozott – mutatta ki az OECD.