A továbbiakban az érdemi munka zömmel szakértői szinten folyik majd, és az unió részéről a mindenkori soros elnökség kormányzata hangolja össze az egyeztetéseket, amelyek során 35 témafejezetre bontva kell megállapodásra jutni a tagjelölt országgal az uniós normák átvételéről és érvényesítéséről.
E fejezetek közül kiemelt súlyú a 23. és a 24. fejezet, amely a jogállamisági kritériumokkal, a szabadságjogi, bel- és igazságügyi, igazságszolgáltatási, közbiztonsági kérdésekkel foglalkozik. A felek úgy döntöttek, hogy Szerbia esetében előreveszik ezeket a nehéz témákat, és mielőbbi eredményekre törekednek ezekben a kérdésekben. Ez az unió részéről tárgyalási stratégiaváltást jelent: korábban zömmel úgy időzítették az egyes fejezetek áttekintését, hogy előbb a könnyebb témákban tudjanak eredményeket felmutatni és „sikerélményt szerezni” – most viszont „mielőbb túl akarnak esni a nehezén”.
Magyarország mindent megtesz annak érdekében, hogy elősegítse Szerbia EU-csatlakozási folyamatát – hangsúlyozta Győri Enikő. „Azt mondtam a szerb miniszterelnöknek, hogy Isten hozta a szomszédot a tárgyalóasztalnál” – közölte. Értékelése szerint a szerb EU-csatlakozási tárgyalások megkezdése mérföldkőnek számít a Nyugat-Balkán és az Európai Unió kapcsolatában.
„Mindannyian tudjuk, hogy a magyar–szerb viszony nem volt a történelem során egyszerű kapcsolatrendszer. Vannak problémáink, ügyeink, amelyeket meg kell oldani” – jelentette ki Győri Enikő. Kiemelte azt is, hogy Magyarország elvárja Szerbiától a kisebbségi jogok megfelelő kezelését, mivel az „nem kétoldalú, hanem európai ügy”.
A tárgyaláskezdés után tartott sajtótájékoztatón Stefan Füle, a bővítési kérdések ügyében illetékes EU-biztos történelminek nevezte a napot, Ivica Dacic pedig úgy vélekedett, hogy ez a legfontosabb esemény Szerbia számára a második világháború óta, hiszen az ország – amely egykor „nyugatibbnak” számított a többi kommunista országnál, azután azonban rengeteg időt vesztett és lemaradásba került – most végre elindult az úton az európai nemzetek közössége felé.
A szerb kormányfő kitért arra, hogy e hivatali minőségében több tucat alkalommal járt már Brüsszelben, ahol az unió közvetítésével megbeszéléseket folytatott Hashim Thaci koszovói miniszterelnökkel a Belgrád–Pristina-viszony normalizálásáról, amit az unió a szerb csatlakozási tárgyaláskezdés előfeltételévé tett.
Az, hogy a koszovói állami függetlenséget el nem ismerő Szerbia miként alakítja viszonyát egykori tartományával, nem csupán a tárgyaláskezdéshez volt előfeltétel, hanem a tárgyalási folyamat során is szempont.
Mint Győri Enikő fogalmazott magyar újságíróknak nyilatkozva, a Pristina–Belgrád-párbeszéd ügye „ott lebeg a teljes csatlakozási folyamat fölött”. Azt azonban a tárgyalási felhatalmazás tavaly decemberi kidolgozása során sikerült elhárítani – mondta a magyar EU-ügyi államtitkár –, hogy „bármelyik pillanatban minden megállítható legyen” a szerb EU-csatlakozási tárgyalásokon a szerb–koszovói viszony alakulása miatt.
Ezzel arra utalt, hogy az EU az átfogó értékelés szintjén a 35. fejezetben helyezi el a szerb–koszovói viszony rendezésének követelményét, ugyanakkor viszont az egyes fejezetekben is az adott témának megfelelő súllyal kezeli a „koszovói aspektust”, így – ha a 28 tagország minősített többsége úgy dönt – bármikor leállíthatják az EU-csatlakozási tárgyalásokat.
