A szerb kormányfő kitért arra, hogy e hivatali minőségében több tucat alkalommal járt már Brüsszelben, ahol az unió közvetítésével megbeszéléseket folytatott Hashim Thaci koszovói miniszterelnökkel a Belgrád–Pristina-viszony normalizálásáról, amit az unió a szerb csatlakozási tárgyaláskezdés előfeltételévé tett.
Az, hogy a koszovói állami függetlenséget el nem ismerő Szerbia miként alakítja viszonyát egykori tartományával, nem csupán a tárgyaláskezdéshez volt előfeltétel, hanem a tárgyalási folyamat során is szempont.
Mint Győri Enikő fogalmazott magyar újságíróknak nyilatkozva, a Pristina–Belgrád-párbeszéd ügye „ott lebeg a teljes csatlakozási folyamat fölött”. Azt azonban a tárgyalási felhatalmazás tavaly decemberi kidolgozása során sikerült elhárítani – mondta a magyar EU-ügyi államtitkár –, hogy „bármelyik pillanatban minden megállítható legyen” a szerb EU-csatlakozási tárgyalásokon a szerb–koszovói viszony alakulása miatt.
Ezzel arra utalt, hogy az EU az átfogó értékelés szintjén a 35. fejezetben helyezi el a szerb–koszovói viszony rendezésének követelményét, ugyanakkor viszont az egyes fejezetekben is az adott témának megfelelő súllyal kezeli a „koszovói aspektust”, így – ha a 28 tagország minősített többsége úgy dönt – bármikor leállíthatják az EU-csatlakozási tárgyalásokat.
