Kovács Zoltán kifejtette: nem támogatja a jövőre záruló RIÉP esetleges folytatását, mert a 2011-ben magyar javaslatra elfogadott Európai Keretstratégia és a nemzeti felzárkóztatási stratégiák hálózata most már sokkal átfogóbb együttműködési rendszert biztosít a romák helyzetének javítására.
Szerinte inkább a romák társadalmi felzárkóztatását célzó európai keretstratégiát, a tagállamok elhatározottságát kell erősíteni, egységesíteni kell azokat szempontokat, amelyek alapján Európa-szerte végrehajtják a felzárkózási programokat, és egységesíteni kell a romaintegrációs kezdeményezéseket is.
„A magyar uniós elnökség idején kidolgozott romastratégia európai szintre emelte a felzárkóztatáspolitikát, ezen belül az európai romák ügyét, és ez csak együttműködéses alapon tud megvalósulni. Együttműködés kell a tagállamok között, a tagállamok és európai szervezetek között, és természetesen a civil társadalom, a karitatív szervezetek, az egyházak együttműködését is meg kell teremteni” – mondta az MTI-nek Kovács Zoltán.
A 12 ország részvételével rendezett tanácskozáson a magyar államtitkár a források hasznosulását, a romaintegrációs programok hatékonyságát mérő magyar monitoringrendszert mutatta be, amelyet elmondása szerint tavaly az Európai Unió is követendő példaként említett. Hozzátette: jelenleg a rendszer továbbfejlesztésén dolgoznak, és kifejezte reményét, hogy ebből egy olyan európai szempontrendszer nőhet ki, amely akár más uniós tagállamokat vagy csatlakozásra váró államokat is segíthet.
„A célunk az, hogy a felzárkóztatáspolitikában kevesebb, de hatékonyabb kezdeményezés működjön egyértelmű feltételek közt, amelyeket mind a kormányok, mind a civil szervezetek betartanak” – összegezte az Emmi társadalmi felzárkóztatásért felelős államtitkára.
