Az ellenzéki honatyának, Ali Ihsan Kokturknak az orrát törték be – őt kórházba is szállították –, kormánypárti kollégájának az ujja törött el a tömegverekedésben a BBC beszámolója szerint.
A parlamenti többséget alkotó AKP az igazságügyi minisztérium fennhatósága alá rendelte a török Legfelsőbb Bíróságot, amely törvény napok óta heves vita tárgya a parlamentben; ennek során robbant ki a verekedés a törvényhozás épületében.
A BBC szerint a tömegverekedés nem igazán fogja elősegíteni Törökország reménybeli EU-csatlakozását, ahogy az igazságügyi rendszer centralizálása sem, hiszen az nincsen harmóniában az uniós jogszabályokkal.
A törvény lényege, hogy szorosra vonja a kormány ellenőrzését a török bírák és ügyészek legfelsőbb tanácsa (HSYK) felett. Az elvileg független testület feladata a belső fegyelmi ügyek intézése, valamint a bírák és ügyészek kinevezése, illetve a döntés az előmenetelükről. A HSYK előzőleg alkotmányellenesnek, a jogállamisággal ellentétesnek minősítette a bírák és ügyészek kinevezését ezentúl az igazságügy-miniszter jóváhagyásához kötő, a HSYK összetételét a kormányfő embereivel kibővítő törvénytervezetet.
Az ellenzék szerint a kormány a testület jogainak a szűkítésével és az igazságügyi miniszter jogkörének a bővítésével meg akarja megfojtani a korrupciós ügyekben indított vizsgálatokat, amelyek egyebek között három miniszter fiai ellen is folynak.
Recep Tayyip Erdogan miniszterelnök „bírói puccsnak" minősítette a tavaly december 17-én kezdődött szerteágazó, a kabinet számos miniszterét is érintő korrupciós vizsgálatot, és válaszul a nyomozásban részt vevő rendőri és igazságügyi szervek tisztségviselőinek százait mozdította el posztjukról és a bírói kinevezések feletti ellenőrzés szigorítása is része a visszavágásnak. A minap az internet ellenőrzését szigorító törvénymódosításokat fogadtak el a parlamentben az abszolút többséggel rendelkező Igazság és Fejlődés Pártjának képviselői.
A kormányfő tábora szerint a korrupciós eljárások mögött a jelenlegi kormányfő szintén vallási-konzervatív elveket valló ellenlábasa, az Egyesült Államokban élő Fethullah Gülen iszlamista hangütésű hitszónok áll, akinek jelentős a befolyása a török bíróságokra és a médiára. Nils Muiznieks, az Európa Tanács emberi jogi biztosa korábban elítélte a törvénytervezetet. Törökországban március 30-i helyhatósági választásokat, augusztusban pedig elnökválasztást tartanak.
