Lesz vita, méghozzá valamelyik országos tévében

Viktor Janukovics ukrán elnök kész vitát folytatni Vitalij Klicskóval.

Andrij Liszenko szavai szerint azért javasolta az államfő a tévévitát, hogy szélesebb közönség láthassa, ne csak a Majdan – a kijevi Függetlenség tere – tüntetői. Klicsko a múlt vasárnapi ellenzéki nagygyűlésen hívta nyilvános politikai vitára Janukovicsot a Függetlenség terére a hatalomváltást követelő tüntetők elé.

Az elnöki sajtószolgálat vezetője kijelentette, hogy a vitát bármelyik országos sugárzású állami vagy kereskedelmi televízió közvetítheti, amely erre ajánlatot tesz. Elmondta, egyelőre Klicsko válaszára várnak, hogy hajlandó-e részt venni a vitában, így az időpontról egyelőre nem tudott nyilatkozni.

Az Ütés párt elnöke még kedden választ adott: készen áll Janukoviccsal a tévévitára, de csak az elnökválasztások kiírása után. A politikus megjegyezte, hogy demokratikus országokban bevett gyakorlat a jelöltek televíziós vitája, és ő is hajlandó ilyenben részt venni. „Ehhez azonban előbb Janukovicsnak meg kell tennie egy férfias lépést. El kell ismernie felelősségét azért a súlyos politikai és gazdasági válságért, amelybe az ő vezetése juttatta Ukrajnát, és le kell mondania” – szögezte le Klicsko.

Közben szünetelnek a válság rendezését célzó tárgyalások az államfő és az ellenzék vezetői között. Volodimir Olijnik, a kormányzó Régiók Pártjának befolyásos képviselője kijelentette, hogy a tárgyalások folytatása nem várható a közeljövőben. Megjegyezte, hogy az elnök kész folytatni a párbeszédet, minden az ellenzék akaratán múlik. Janukovics legutóbb január 27-én találkozott a három parlamenti ellenzéki erő vezetőivel, Vitalij Klicskóval, valamint Arszenyij Jacenyukkal, a Haza és Oleh Tyahnibokkal, a szélsőséges Szabadság párt vezetőjével.

Andrij Parubij, a Haza párt parlamenti képviselője és a Majdanon tüntetők „ellenállási parancsnoka” kedden leszögezte, hogy addig nem tárgyalnak a vezetés képviselőivel az amnesztiatörvény végrehajtásáról, míg ki nem engedik a börtönökből az összes ellenzéki aktivistát. Szavai szerint jelenleg csaknem ötven aktivista van rács mögött.

A politikus kompromisszumként azt javasolta, hogy helyezzenek minden börtönben lévő tüntetőt házi őrizet alá, s utána hajlandók tárgyalni az elfoglalt hivatali épületek és a zavargások helyszíne, a parlamentnek és a kormány épületének helyet adó Hrusevszkij utca szabaddá tételéről.

A kormánypárti képviselők által megszavazott amnesztiatörvény előfeltételül szabja az ország valamennyi, tüntetők által megszállt hivatali épületének, illetve az utcáknak, tereknek a szabaddá tételét. Kivételt ez alól azok a közterületek képeznek, amelyeken békés demonstrációk zajlanak. A törvény február 17-én érvényét veszíti, azaz ha addig nem teljesülnek a vezetés által szabott feltételek, nem mentesülnek a jogi felelősségre vonás alól a tüntetések résztvevői.

Médiajelentések szerint egy kijevi bíró elvesztette állását, mert nem volt hajlandó jóváhagyni négy tüntető diák letartóztatását, hanem házi őrizetbe helyeztette őket.

Elutasította a bebörtönzött Julija Timosenko kérelmét kedden az illetékes harkivi bíróság arra vonatkozóan, hogy enyhítsenek fogva tartásának körülményein. Az ukrán exkormányfő még tavaly december végén kérelmezte a kacsanyivi büntetés-végrehajtási intézettől, hogy változtassanak fogva tartásának rendjén. Ezt ügyvédje, Szerhij Vlaszenko szavai szerint bármelyik elítélt kérelmezheti, ha letöltötte büntetése egyharmadát. A könnyítéssel egyebek mellett Timosenko engedélyt kapott volna arra, hogy időnként kimehessen a városba.

A kacsanyivi női börtön képviselői január 17-ei ülésükön elutasították az ellenzéki politikus kérelmét. A bíróság helybenhagyta a börtönbizottság döntését, kimondva, hogy szabályosan és a törvényeknek megfelelően hozta meg elutasító határozatát.

A bíró közölte, hogy Timosenko leghamarabb egy év múlva kérelmezheti újra fogva tartási körülményeinek enyhítését. A döntés még nem jogerős, hét napon belül megfellebbezhető. A védelem máris jelezte, hogy fellebbezést készül benyújtani.