A bíróságok az előzetes letartóztatásban lévők java részének fogva tartását házi őrizetre módosították.
Az ellenzék követelésének engedő lépés feloldhatja a Viktor Janukovics elnök vezette kormányzat és a távozását követelő Európa-párti tüntetők között kialakult patthelyzetet. Ahhoz azonban, hogy a büntetőjogi felelősségre vonás alól is mentesüljenek mindazok, akik ellen a zavargások miatt eljárás indult, az új amnesztiatörvény értelmében a tüntetőknek legkésőbb jövő hétfőn szabaddá kell tenniük minden elfoglalt hivatali épületet és a közterületeket az ország egész területén.
Psonka garantálta, hogy amennyiben ennek a tüntetők eleget tesznek, március 18-ig hivatalosan lezárnak minden eljárást a tiltakozóakciók résztvevőivel szemben. Hozzátette, hogy máskülönben „a szokásos rendben” folytatódnak ellenük a büntetőeljárások.
A főügyész közlése szerint 2013. december 26. és 2014. február 2. között összesen 267 tüntető ellen indult eljárás, közülük 234-et vettek őrizetbe a hatóságok. Az ellenzéki tüntetők jelenleg országszerte hat állami közigazgatási és helyi tanácsépületet tartanak megszállva: a kijevi városházát, Nyugat-Ukrajnában az ivano-frankivszki, a lvivi és a ternopili megyei adminisztrációk épületeit, továbbá egy lviv megyei járási állami adminisztrációt, az ország keleti részén pedig a poltavai megyei tanács üléstermét.
Az amnesztiatörvény alapján egyebek mellett a tüntetőknek el kell bontaniuk a barikádokat a kormánynegyedben kitört zavargások helyszínén, a kormány és a parlament épületének helyet adó Hrusevszkij utcában. Ugyanakkor a békés demonstrációk folytatódhatnak a Majdanon, azaz a kijevi Függetlenség terén és más városok közterein is.
Dmitro Jaros, a Majdan tüntetőinek radikális szárnya, a Jobboldali Szektor vezetője Facebook-oldalán közölte, hogy „hajlandók együttműködni a Hrusevszkij utca szabaddá tételében a közlekedés számára”. Ugyanakkor fenntartják a jogot arra, hogy „saját belátásuk szerint cselekedjenek, ha nem zárják le mihamarabb a büntetőeljárásokat társaikkal szemben”.
