Március 16-án a valamivel több, mint 6,7 millió szavazópolgár 19 politikai tömörülés egyikére adhatja le voksát. A 250 parlamenti mandátumért 3020 jelölt indul, 36 százalékuk nő. A szavazóhelyiségek 7 és 20 óra között lesznek nyitva. Szerbia területén összesen 8262 helyen adhatják le voksukat a lakosok, Koszovóban 90 szavazóhely lesz, míg a világ 20 másik országában összesen 35. A végleges eredményeket legkésőbb március 20-ig nyilvánosságra hozzák. A hivatalos adatok szerint mintegy négymillió szavazójoggal rendelkező szerb állampolgár él külföldön, a választásokra azonban csak körülbelül 3500 személy regisztrált.
A többpártrendszer szerbiai bevezetése óta ez lesz a tizedik parlamenti választás, s egyben a hetedik előre hozott választás. Az alkotmány értelmében a választási eredmények kihirdetését követő 30 napon belül meg kell tartani az első parlamenti ülést, az új összetételű országgyűlésnek pedig három hónapja van a kormány kinevezésére, különben új választásokat kell kiírni. Rasim Ljajic miniszterelnök-helyettes korábban úgy nyilatkozott, hogy az új kormány legkésőbb május 1-jéig megalakul.
A legfrissebb közvélemény-kutatási adatok alapján a szavazásra jogosult lakosság 56,6 százaléka járul majd az urnák elé vasárnap. A Ninamedia közvélemény-kutató ügynökség 1203 személy bevonásával március 6. és 9. között elvégzett telefonos felméréséből az is kiderül, hogy a megkérdezettek 14,3 százaléka biztosan nem megy el szavazni, 5,6 százalékuk pedig még nem döntött. Egy február közepén végzett felmérésben még a megkérdezettek 58,9 százaléka mondta azt, hogy biztosan voksol majd, ami a szavazókedv csökkenését mutatja.
Csökkent a legnagyobb szerb párt, a Szerb Haladó Párt (SNS) támogatottsága is, de az adatok még mindig arra utalnak, hogy az Aleksandar Vucic miniszterelnök-helyettes vezette SNS a szavazatok több mint 40 százalékára számíthat.
Az egyedüli délvidéki magyar párt, amely önállóan indul március 16-án, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ). Pásztor István pártelnök öt mandátum megszerzésére számít a 250 fős törvényhozásban. A VMSZ a kormánykoalíció része kíván lenni, illetve államtitkári pozícióra is számít.
A szerb sajtó „unalmasnak” minősítette a kampányt, egyesek szerint a pártok szlogenjei és üzenetei annyira gyengék voltak, hogy a kampány első hónapja sok ember számára szinte észrevétlen maradt.
Milan Nikolic politikai elemző szerint a politikai üzeneteknek különben is csak 3-10 százalékos mozgósító erejük van, az emberek inkább állampolgári kötelességből vagy a változásba vetett hit miatt járulnak az urnák elé egy-egy választás alkalmával. A kampány nagy része egyébként a gazdaságélénkítő reformok körül forgott, a munkahelyteremtésnek, a nyugdíjak emelésének és a fiatalok foglalkoztatásának ígérete mellett azonban megjelentek olyan figyelmeztetések is, amelyek szerint az új kormánynak inkább megszorító intézkedéseket kell majd foganatosítania, vagyis nem lesz mód a kampányban elhangzottak betartására.
A jelenlegi kormány 2012 júliusában alakult meg, és biztos parlamenti többséggel rendelkezett, többen bírálták azonban azért, mert másfél év alatt szinte semmi nem valósult meg az akkori kampányígéretekből. Ennek ellenére belgrádi sajtóértesülések szerint a Nyugat és Oroszország is többnyire elégedett volt a kormány munkájával, és a jelenlegihez nagyon hasonló kormánykoalícióra számítanak a jövőben is.
