A Berkut szerint az új ukrán vezetés elárulta őket

A Berkut krími szervezete teljes egészében átállt orosz oldalra – mondta el az alakulat krími parancsnoka.

Jurij Abiszov a félsziget fővárosában, Szimferopolban fogadta az MTI tudósítóját, irodájának falán már az orosz belügyminisztérium jelvénye függ. Azt mondta, hogy „a Krímben teljes a nyugalom, nincs semmiféle veszély, mindent ellenőrzés alatt tartunk”.

Elmondta, hogy előző nap kapta meg az orosz állampolgárságot, és leadta ukrán igazolványát, ahogy korábban egységének többi tagja is. Egyenruhájukon még ukrán jelzések vannak, de hamarosan megkapják az orosz változatokat. Az immár az orosz belügy irányítása alá tartozó gyors reagálású erő megtarthatja korábbi elnevezését (Berkut).

Az ezredes elmondta, hogy a kijevi kormány árulónak tartja őt, és ha Ukrajna területére lépne, nyilván letartóztatnák, mert eljárás indult ellene. Abiszov azonban Kijevet vádolja azzal, hogy elárulta őt és csapatát. „Engem elárultak, az egységemet elárulták” – mondta. Szerinte a Berkut tagjai hősök, akik a kijevi főtéren, a Majdanon parancsot hajtottak végre, a közrendet, az országot, a törvényesen megválasztott elnököt védték.

„Egységem egyik tagját lelőtték, harminc sebesültem volt. Fegyvertelenül szálltunk szembe a provokátorokkal, akiknek aknavetőik, gépfegyvereik és orvlövészeik voltak. Hogy honnan voltak fegyvereik? Ezt talán kérdezze meg az új ukrán miniszterelnöktől, Jacenyuktól és a szélsőjobboldali Szvoboda párt vezetőjétől, Tyahniboktól” – mondta a parancsnok, akinek alakulatából annak idején sokakat felvezényeltek Kijevbe. Szerinte az Egyesült Államok állt az ottani provokáció mögött. Párhuzamot vont a Majdan és a kairói Tahrir téri mészárlás között: „ugyanaz a technika, csak a dekoráció más”.

„A mi embereinket lőtték meg, égették meg, sértegették és köpték arcul, és mi vagyunk a bűnösök?” – mondta indulattal, utalva arra, hogy csapatában senki nem győzködött senkit az átállásról, mindenki számára egyértelmű volt, hogy nem akarnak egy olyan ukrán hatalmat szolgálni, amely cserbenhagyta őket.

Elmondta, hogy több kelet-ukrajnai városból, például Harkivból, Luhanszkból és Cserkasziból volt berkutosok kérik, hogy fogadja be őket, mert nem akarják a mostani kijevi hatalmat szolgálni, és fenyegetve, üldözve érzik magukat. Megmutatta több ilyen tiszt életrajzát, s hozzátette, „befogadjuk őket”.

Arra a kérdésre, hogy Oroszország agressziót hajtott-e végre a Krím bekebelezésével, Jurij Abiszov azt mondta: nem volt ki ellen agressziót elkövetni, a Krímben tárt karokkal várták az oroszokat. Elmesélte, több ukrán laktanyában kérték, hirdessenek ellenük háborút, hogy legyen mire hivatkozva megadniuk magukat. Át akartak állni, de nem akartak árulóvá válni. Nem volt egyetlen komoly összeütközés sem, hiszen mindenki értette, hogy itt nem ellenségek álltak egymással szemben – mondta.

„Büszke vagyok a döntésemre, a csapatom döntésére, a nép határozott. Én a saját népem mellett voltam és maradok” – jelentette ki a krími Berkut parancsnoka, aki történetesen nem orosz, hanem ukrán, a dél-ukrajnai Herszon megyéből származik. „Én nem ukrán vagy orosz, hanem szláv vagyok, és kétségem sincs afelől, hogy helyesen döntöttünk” – hangsúlyozta. Hozzátette, hogy az új krími Berkut még nem esküdött fel Oroszországra, de hamarosan ez is megtörténik.

A krími tatárok a nemzetközi közösséghez, az ENSZ-hez, az Európai Unióhoz és az Európa Tanácshoz fordulnak annak érdekében, hogy gyakorolhassák önrendelkezési jogukat – tájékoztatta az MTI tudósítóját szombaton Ilmi Umerov tatár vezető Bahcsiszerájból, ahol rendkívüli ülést tartott a népcsoport legfelsőbb képviseleti tanácskozása, a Kurultaj. Hangsúlyozta, a Kurultaj az önrendelkezés ügyében nem fordul az Oroszországi Föderációhoz, amely az előző héten magához csatolta a félszigetet Ukrajnától. Hogy milyen formában lehet majd megvalósítani a krími tatárok önrendelkezési jogát, azt a jövőbeni lehetséges egyeztetések fogják meghatározni – tette hozzá.

Refat Csubarov, a krími tatárok képviseleti-döntéshozó intézményének, a 33 főből álló Medzslisznek az elnöke a kongresszuson részt vevő 250 képviselő előtt kijelentette, hogy joguk van az önrendelkezéshez „történelmi területükön, a Krímben”. Kifejtette, a félsziget azért a krími tatárok „történelmi területe”, mert ott alakult ki ez az etnikum.

Azt mondta, a krími tatárok megkezdik a politikai és jogi lépéseket annak érdekében, hogy létrejöhessen a nép „nemzeti-területi autonómiája”. Meggyőződése szerint az érintett felek közös erőfeszítéseinek köszönhetően meg lehet majd találni azt a formát, amely lehetővé teszi a krími tatár önrendelkezés megvalósítását.

Csubarov azt is kijelentette, hogy a Krím státusának jelenlegi megváltoztatása a Krím őshonos népének, a krími tatároknak az egyetértése és ilyen irányú szándéka nélkül zajlik. A 2,2 milliós Krím félsziget népességének 12-15 százalékát teszik ki a krími tatárok, az oroszok aránya 60, az ukránoké 25 százalék.