Arra a kérdésre, hogy Oroszország agressziót hajtott-e végre a Krím bekebelezésével, Jurij Abiszov azt mondta: nem volt ki ellen agressziót elkövetni, a Krímben tárt karokkal várták az oroszokat. Elmesélte, több ukrán laktanyában kérték, hirdessenek ellenük háborút, hogy legyen mire hivatkozva megadniuk magukat. Át akartak állni, de nem akartak árulóvá válni. Nem volt egyetlen komoly összeütközés sem, hiszen mindenki értette, hogy itt nem ellenségek álltak egymással szemben – mondta.
„Büszke vagyok a döntésemre, a csapatom döntésére, a nép határozott. Én a saját népem mellett voltam és maradok” – jelentette ki a krími Berkut parancsnoka, aki történetesen nem orosz, hanem ukrán, a dél-ukrajnai Herszon megyéből származik. „Én nem ukrán vagy orosz, hanem szláv vagyok, és kétségem sincs afelől, hogy helyesen döntöttünk” – hangsúlyozta. Hozzátette, hogy az új krími Berkut még nem esküdött fel Oroszországra, de hamarosan ez is megtörténik.
A krími tatárok a nemzetközi közösséghez, az ENSZ-hez, az Európai Unióhoz és az Európa Tanácshoz fordulnak annak érdekében, hogy gyakorolhassák önrendelkezési jogukat – tájékoztatta az MTI tudósítóját szombaton Ilmi Umerov tatár vezető Bahcsiszerájból, ahol rendkívüli ülést tartott a népcsoport legfelsőbb képviseleti tanácskozása, a Kurultaj. Hangsúlyozta, a Kurultaj az önrendelkezés ügyében nem fordul az Oroszországi Föderációhoz, amely az előző héten magához csatolta a félszigetet Ukrajnától. Hogy milyen formában lehet majd megvalósítani a krími tatárok önrendelkezési jogát, azt a jövőbeni lehetséges egyeztetések fogják meghatározni – tette hozzá.
Refat Csubarov, a krími tatárok képviseleti-döntéshozó intézményének, a 33 főből álló Medzslisznek az elnöke a kongresszuson részt vevő 250 képviselő előtt kijelentette, hogy joguk van az önrendelkezéshez „történelmi területükön, a Krímben”. Kifejtette, a félsziget azért a krími tatárok „történelmi területe”, mert ott alakult ki ez az etnikum.
