A gazdasági válság jelei az északi országban már egészen korán megmutatkoztak. Az akkori vezetés pedig sajátos „menekülési útvonalat” választott – mondta a szakértő.
Ugyan az ország az európai integráció szempontjából periférikusnak számít, de mégis ez a folyamat határozta meg az eseményeket. Izland három nagy bankja hatalmas méretű pénzalapot kezel, amely meghaladta az ország GDP-jét. Ebbe a hedge found (kevésbé szabályozott befektetési alap, amely inkább csak a vagyonos befektetők számára elérhető) módon működő rendszerbe baj esetén nem tud beavatkozni a kormány. Így az IMF pénzügyi segítségét vették igénybe, melyet egyedülálló – és máig fennálló – szigorú tőkekontrollal párosítottak. A bankszektor problémái mellett diplomáciai botrány is borzolta a kedélyeket. A brit és német befektetők által izlandi bankokba befektetett pénzek veszteségeit a kormány saját számlájára írta.
Ebben a kiszolgáltatott helyzetben fordult az állam uniós tagságért – és az ezzel járó előnyökért –, mely védelmi hálóként szolgált volna. Azonban nem volt tiszta, hogy miképp válhat tagállammá – hangsúlyozta Gálik.
A tárgyalások kritikus pontjait a halászati politika, a tőkeáramlás és a szabad munkaerő kérdései jelentették. A kezdeti egyeztetések gyorsan és jól haladtak, azonban az Európai Unió halászatra – mint fő bevételi forrásra – vonatkozó feltételrendszere hátrányosan érintette volna az országot. A megnyílt piacra beáramló tagállamok (Nagy-Britannia, Dánia) pedig összeroppantották volna a gazdaságot. Ugyan Izland az elmúlt hónapokban kisebb növekedést ért el, de fel kell szabadítania az egyelőre még fennálló tőkekontrollt, és el kell érnie, hogy bankjai ne csak saját piacra szorítkozzanak, ahhoz, hogy vonzó pénzügyi szolgáltatásait elérhetővé tegye. Gálik kiemelte: ha a belső rendszer felszabadulna, akkor ismét külső segítséget kellene igénybe venni, amihez újra kéne gondolni az esetleges csatlakozást.
A közvélemény-kutatások kimutatták, hogy a lakosság nem zárkózik el a csatlakozási tárgyalások befejezésétől, de az országot irányító erő inkább a térségben betöltött szerepére helyezi a hangsúlyt. A tavaly áprilisban első európai országként megkötött szabadkereskedelmi egyezmény megkötése Kínával is ezt támasztja alá, de Izland, mint az Európai Szabadkereskedelmi Társulás tagja csak az ipar területére kíván koncentrálni. A megállapodás főbb elemei közt az import, a beruházások és a kutatások szerepelnek, ez utóbbi nagyban segítheti a gejzírekben bővelkedő ország energetikájának fejlesztését. A középtávú tervek között pedig ott szerepel a globális felmelegedés hatására átalakuló jeges-tengeri kereskedelem lehetősége.
