Az ENSZ szerint törvénytelen a Krím elcsatolása

A világszervezet közgyűlése határozatban ítélte el a félsziget orosz annektálását, Merkel ugyanakkor kizárta a katonai megoldást.

A Közgyűlés határozatát, amely nem kötelező érvényű, 100 tagállam támogatta és 11 szavazott ellene, 58 tartózkodás mellett. Kőrösi Csaba, Magyarország ENSZ-nagykövete az MTI-nek elmondta, hogy az Európai Unió mind a 28 tagállama támogatta Ukrajnát. A határozat értelmében a félsziget sorsáról döntő népszavazás érvénytelen volt. A dokumentum az ukrajnai helyzet békés rendezése érdekében arra szólította fel a feleket, hogy haladéktalanul kezdjenek közvetlen párbeszédbe.

Vitalij Csurkin orosz nagykövet, aki a határozat elutasítása mellett korteskedett, kijelentette, hogy a Krím ügyében történelmi igazságtalanságot igazítottak ki, és hogy a félsziget lakossága az önrendelkezés jegyében az Oroszországhoz való csatlakozás mellett döntött. Csurkin a határozatot konfrontatívnak, a referendum eredményének megkérdőjelezését pedig kontraproduktívnak nevezte. Az ENSZ Biztonsági Tanácsában (BT) a hasonló tartalmú határozat elfogadását Oroszország vétója akadályozta meg.

Ugyanakkor csütörtökön az amerikai kongresszus mindkét háza megszavazta azt a törvénytervezetet, amely a Krím annektálása miatt Oroszország szankcionálásáról és Ukrajna gazdasági támogatásáról rendelkezik.

Románia védelmi költségvetésének növelését szorgalmazta Traian Basescu államfő csütörtökön az ukrán válságra hivatkozva, azt hangoztatva, hogy „Oroszország kiszámíthatatlansága arra kényszerít”, hogy akár Moldova, akár a Dnyeszteren túli terület is célpontja lehet Moszkvának.

Hozzá hasonlóan vélekedett a litván elnök is, aki a védelmi költségvetés öt éven belüli megduplázását szorgalmazta.

Oroszországnak elemeznie kell az ukrajnai eseményeket és az úgynevezett színes forradalmakat, hogy megvédje állampolgárait a szélsőségesek, a terroristák önkényétől – közölte Vlagyimir Putyin az orosz parlament felsőházának tagjaival tartott csütörtöki megbeszélésen.

Az orosz államfő szerint az információs térben zajló és a tiltakozó mozgalmakkal kapcsolatos eseményeket alaposan meg kell vizsgálni. Mindeközben arra szólította fel a szenátorokat, hogy ne hozzanak olyan döntéseket, amelyek lényegesen korlátoznák az állampolgári szabadságjogokat, ezen belül is a szólásszabadságot.

Az orosz elnök Moszkva környéki rezidenciáján a Krím félszigetnek az orosz közigazgatásba, társadalmi-gazdasági rendszerébe való bekapcsolásáról is tárgyalt, mégpedig előbb a felsőházi törvényhozókkal, majd Dmitrij Medvegyev miniszterelnökkel. Az államfő meggyőződése szerint a múlt héten Oroszországhoz csatolt terület gazdaságilag hamarosan önállósodhat, és nem szorul majd rá Moszkva támogatására. Az orosz miniszterelnök elmondta, hogy ennek érdekében különleges gazdasági övezetet hoznak létre a Krím félszigeten. Az MTI kiküldött tudósítója egyébként arról számolt be, hogy a félszigeten a rubel és a hrivnya is forgalomban van.

Ugyanakkor a félszigeten hetekkel ezelőtt alakult és a fontos intézményeknél máig őrséget adó önvédelmi csoportokat, a druzsinákat egyelőre nem oszlatják fel, továbbra is védelmezik a Krím életfontosságú létesítményeit a „provokációkkal szemben”.

Mértékletesnek, ugyanakkor határozottnak minősítette csütörtökön Catherine Ashton az Európai Unió eddig adott válaszait az ukrajnai orosz katonai fellépésre, a Krím félsziget bekebelezésére. Az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az Európai Védelmi Ügynökség éves konferenciáján mondott beszédében figyelmeztetett arra is, hogy a helyzet esetleges további éleződése „konkrét és súlyos gazdasági szankciókat” vonna maga után.

Kitért arra, hogy Barack Obama amerikai elnök előző napi brüsszeli látogatása során az EU és az Egyesült Államok egyeztette ezzel kapcsolatos álláspontját, és a transzatlanti partnerség két tényezője továbbra is szoros kapcsolatot tart, konzultációt folytat egymással az ügyben. Ashton az ukrajnai válságot a hidegháború vége óta a térség legsúlyosabb konfliktusának nevezte, Oroszországot pedig a konfliktus enyhítésére szólította fel.

Idén 100-150 milliárd dollárnyi tőke áramolhatott ki elemzők szerint Oroszországból, ami legalább 0,6 százalékos visszaesést okozhat a gazdaságban – hangzott el a moszkvai tőzsdefórumon csütörtökön a Krím félsziget csatlakozása és a Kreml Ukrajna-politikája miatt.

Olyan új energiapolitikára van szükség az Európai Unióban, amely csökkenti az orosz gáztól való függőséget – közölte Angela Merkel. A német kancellár emellett az uniós szankciókkal kapcsolatban reményét fejezte ki, hogy nem lesz szükség gazdasági büntetőintézkedésekre, és hangsúlyozta, hogy szóba sem kerülhet a konfliktus rendezése katonai eszközökkel.

Ugyanakkor a NATO kelet-európai tagjaival kapcsolatban megerősítette Németország elkötelezettségét az észak-atlanti szövetség alapját jelentő kollektív védelem elve mellett.

Az osztrák külügyminiszter ugyanakkor arra szólította fel Ukrajnát, hogy maradjon a NATO-n kívül, mert csatlakozása az Észak-atlanti Szövetséghez „provokáció lenne Oroszország ellen”.

Magyarország NATO-tagsága azt jelenti, hogy a magyar emberek eddig soha nem tapasztalt biztonságban és szabadságban élhetnek „ukrajnai jellegű” válságok időszakában is – mondta csütörtökön Londonban Németh Zsolt.

Az államtitkár szavai szerint az ukrajnai válság nyomán kialakult helyzetben „mindenféleképpen új időszámítás kezdődik”, amely feltehetőleg „Oroszország önelszigetelésének” időszaka lesz. A nemzetközi közösség ugyanis nincs abban a helyzetben, hogy ne folytassa a szankciókat, ha Oroszország nem változtat magatartásán – tette hozzá a szakpolitikus. Kijelentette: megbeszélésein konszenzus alakult ki arról, hogy semmilyen szankció nincs kizárva Oroszországgal szemben.

Megszületett a megállapodás a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az ukrán kormány között – jelentették be csütörtökön Kijevben; e szerint a nemzetközi intézmény két évre 14-18 milliárd dollár készenléti hitelt bocsát Ukrajna rendelkezésére.

Az ukrán államadósság a konfliktus kirobbanása óta emelkedik, és hamarosan a gázért is jóval többet kell majd fizetniük az orosz Gazpromnak, mint eddig. Az ukrán–orosz helyzet mai alakulásáról bővebben ide kattintva olvashat!