Japán számára a kétnapos megbeszélések legfontosabb kérdése az Észak-Korea által az 1970-es és 1980-as éveiben elrabolt japán állampolgárok ügye. Legalább egy tucat emberről van szó. Tokió azt követeli, hogy Phenjan indítson újabb vizsgálatot azon fogságba ejtett japánok hollétének felderítésére, akiket eddig nem szolgáltatott ki a szigetországnak.
Phenjan lezártnak tekinti az ügyet, miután az elrabolt japánok egy része hazatért, a többiek pedig Észak-Korea állítása szerint már nem élnek. A japán kormány ezzel szemben úgy véli, hogy egyes fogságba ejtett állampolgárai még életben lehetnek.
A szigetország az elrablások ügyének rendezéséhez köti a két ország közötti kapcsolat javítását, míg Észak-Korea a félsziget több évtizedes japán megszállása miatt vár anyagi kárpótlást és bocsánatkérést Tokiótól
A két ország között nincs diplomáciai viszony. Két évvel ezelőtt az ügyben már folytattak tárgyalást, amikor a kapcsolatukban éppen enyhülés volt tapasztalható. A viszony azonban ismét hűvösre fordult 2012 decemberében, amikor Phenjan rakétakísérletet hajtott végre.
Tokió és Phenjan diplomatái idén márciusban, az északkelet-kínai Senjangban nem hivatalos találkozón állapodtak meg abban, hogy felújítják tárgyalásaikat.
Észak-Korea újabb nukleáris kísérletek végrehajtásával fenyegetőzött vasárnap válaszul arra, hogy a héten az ENSZ nyilatkozatban ítélte el Phenjan legutóbbi, ballisztikus rakétákkal végrehajtott kísérleteit.
A KCNA állami hírügynökség által közzétett nyilatkozatban azt írták: nem kizárt a nukleáris kísérletek új formája, hogy megerősítsék az ország nukleáris elrettentési képességét. A dokumentumban figyelmeztették az Egyesült Államokat, hogy ne kövessen el „meggondolatlan akciót”. Az állítás szerint Washingtont terhelné a felelősség abban az esetben, ha „katasztrofális” esemény történne a Koreai-félszigeten.
