Észak-Korea szabadon választ – akik közül szabad

Március 9-én parlamenti választásokat tartanak a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban, ismertebb nevén Észak-Koreában.

BuL
2014. 03. 07. 20:36
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Kelet-Ázsiában, a Koreai-félsziget északi részén fekvő 122762 négyzetkilométer területű országot északon Kína és Oroszország, keleten a Japán-tenger, délen a Koreai Köztársaság (Dél-Korea), nyugaton a Koreai-öböl és a Sárga-tenger határolja. A 24,7 milliós népesség kisebb kínai és japán közösségtől eltekintve szinte teljes egészében koreai.

Észak-Korea erősen centralizált, szocialista tervgazdaságú ország, a gazdaság alapvetően az iparra összpontosít, csekély külső kapcsolattal. A hatalmas katonai kiadások a beruházásoktól és a lakossági ellátástól vonják el a forrásokat. Az 1990-es évektől az országban általánossá vált az élelmiszerhiány, a tomboló éhínséget csak a nemzetközi segélyszállítmányok enyhítették. Ezek folyósítása ugyanakkor nagymértékben függ attól, hogy Phenjan makacsul erőlteti nukleáris programját.

Az irreálisan magas katonai kiadások, a nemzetközi kapcsolatok hiánya és a természeti katasztrófák miatt a múlt század kilencvenes éveitől állandóan fenyeget az éhínség, segélyszervezetek szerint több millió ember ma is éhezik. Az elmúlt évtizedben óvatos gazdasági reformok kezdődtek, s megszüntették az 1947-ben bevezetett jegyrendszert is. 2002-től a kormány kísérleti jelleggel engedélyezte magángazdaságok működését a mezőgazdaságban, és speciális gazdasági övezeteket is kialakítottak a kínai, illetve a dél-koreai határ mentén. A gazdasági növekedés 2011-es adatok szerint 1,3 százalékos, az egy főre jutó GDP vásárlóerő-paritáson 1800 dollár volt.

A világ egyik legdiktatórikusabb, legelszigeteltebb és legelnyomóbb rendszere alakult ki Kim Ir Szen vezetésével. Az általa meghirdetett és ma is hivatalos dzsucse (önbizalom) ideológia szerint az ország csak magára támaszkodhat, fejlődését, haladását minden más államtól függetlenül, saját erejéből kell megteremtenie. Kim Ir Szen 1994-ben bekövetkezett halála után fia, Kim Dzsong Il vette át a hatalmat, s a dinasztikus hatalomutódlás jegyében őt 2011. december 17-én a fia, Kim Dzsong Un követte.

A jelenleg érvényben lévő alkotmányt 1998-ban fogadták el, s legutóbb 2012-ben módosították. Ennek értelmében a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság szocialista állam, „nukleáris hatalom”. Az alaptörvény Kim Dzsong Il érdemének tudja be, hogy a legfőbb államhatalmi szerv, a Nemzetvédelmi Bizottság elnökeként „legyőzhetetlen”, atomfegyverrel rendelkező állammá, „megzabolázhatatlan” katonai hatalommá változtatta az országot, megnyitva az utat a nemzet megerősödése és felvirágzása felé.

Kim Dzsong Il halála után a Nemzetvédelmi Bizottság elnöke, s ezzel lényegében az ország első számú vezetője Kim Dzsong Un lett, marsalli rangban ő a fegyveres erők főparancsnoka, s betölti a Koreai Munkapárt KB első titkári tisztségét is. Az államfői tisztséget 1998 óta formálisan a Legfelsőbb Népi Gyűlés Elnökségének elnöke, Kim Jong Nam tölti be, reprezentációs és diplomáciai feladatokat lát el. A kormányfő 2013. április elseje óta Pak Pong Csu.

A törvényhozásnak, az egykamarás Legfelsőbb Népi Gyűlésnek 687 tagja van, őket öt évre választják a Koreai Munkapárt által jóváhagyott listáról, ellenjelölt nélkül. Pár helyet fenntartanak kisebb szatellit pártoknak, a Demokratikus Front a Haza Újraegyesítéséért nevű szervezetbe tömörült Koreai Szociáldemokrata Pártnak és a Csondokjo Csongu Pártnak. Észak-Koreában legutóbb 2009. március 8-án tartottak parlamenti választásokat, akkor a Munkapárt 606, a Szociáldemokrata Párt 50, a Csondokjo Csongu Párt pedig 22 helyhez jutott, s 3 független is bekerült a törvényhozásba.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.