Mivel az Oroszországgal szembeni büntetőintézkedések következményeinek leginkább a visegrádi országok vannak kitéve, amennyiben az uniós szankciók harmadik szakasza életbe lép, számítanak az EU tagállamainak szolidaritására – közölte.
A szankciók mellett a támogatásra is figyelmet kell fordítani az ukrajnai helyzettel kapcsolatban: fel kell gyorsítani a segítségnyújtást Ukrajnának, legyen szó a kereskedelemről, a társulási megállapodásról, a pénzügyi csomagról vagy az energiakérdésekről – mondta Martonyi.
Az Egyesült Államok és az Európai Unió nagyon komoly lépések sorozatával fog válaszolni Oroszországnak, ha az Ukrajnához tartozó Krímben vasárnap megtartják a félsziget elszakadásáról szóló népszavazást – jelentette ki csütörtöki szenátusi meghallgatásán John Kerry amerikai külügyminiszter.
Kerry reményét fejezte ki, hogy ezeket, a szankciókat is magukban foglaló ellenlépéseket el lehet majd kerülni a Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel Londonban pénteken tartandó tárgyalása eredményeképpen. „Lesz egy válasz magára a referendumra is. Továbbá, ha nem lesz jele (az orosz kompromisszumkészségnek), hétfőn nagyon komoly lépések sorozata indul majd Európában és itt is” – mondta az amerikai diplomácia vezetője.
Moszkva hat Szu–27-es vadászgépet és három katonai teherszállító repülőgépet telepített a mind Ukrajnával, mind Oroszországgal határos Fehéroroszország területére, válaszul arra, hogy amerikai vadászrepülőket küldtek Lengyelországba és a Baltikumba.
A katonai járművek megérkeztek a fehérorosz fővárostól, Minszktől keletre lévő Mogiljov támaszpontra – közölte az orosz védelmi minisztérium. Hozzátette, hogy az orosz harci repülők személyzete a belorusz kollégákkal közös légvédelmi és felderítő misszióba kezd.
A Nemzetközi Valutalap (IMF) küldöttségének tagjai jó tárgyalásokat folytattak ukrán tisztviselőkkel, és az IMF munkatársai akár már pénteken visszautazhatnak Washingtonba – mondta Gerry Rice IMF-szóvivő csütörtökön.
Az IMF tényfeltáró bizottsága a múlt héten utazott Kijevbe, hogy felmérje Ukrajna gazdasági helyzetét és tárgyalásokat kezdjen egy esetleges pénzügyi mentőcsomagról. Az új ukrán vezetőség korábban azt jelezte, hogy egy legkevesebb 15 milliárd dolláros IMF-támogatásra számít, hogy fedezze kiadásait és elkerülje az államcsődöt.
„Tudomásom szerint a Kijevben folytatott megbeszélések jól haladtak, nagyon jó véleménycsere alakult ki” – nyilatkozta Gerry Rice újságíróknak. A szóvivő később azt is hozzátette, hogy az IMF küldöttség hamar visszaérhet Washingtonba, hogy ott megvitassa a helyzetet a valutaalap vezetőivel.
Az orosz gazdaság az egyre gyorsabb tőkemenekítés és a szankciók miatt a korábban várt ütemnek valószínűleg csak a harmadával növekszik az idén, sőt mély recesszió sem kizárt, ha a nyugati tartalékok „célirányos” felszabadításával esni kezdenek az olajárak – jósolták csütörtöki helyzetértékeléseikben londoni pénzügyi elemzők.
A Goldman Sachs (GS) bankcsoport londoni befektetési részlegének közgazdászai közölték: becsléseik szerint az idén eddig nettó 45-50 milliárd dollár tőke távozhatott az orosz gazdaságból; ez meghaladja az első negyedévi nominális hazai össztermék (GDP) 10 százalékát. A GS elemzői hangsúlyozzák, hogy az idei eddigi tőkekivonás általuk becsült nettó értéke 60 százalékkal több a tavalyi első negyedévben mért tőkekiáramlásnál, „pedig az sem volt kevés”.
