Tavaly a hivatalos adatok szerint 720,197 milliárd jüant költöttek védelmi célokra, 10,7 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. A védelmi költségvetés növekedése az elmúlt három évben meghaladta ugyan a gazdaság növekedésének rátáját, de a bruttó hazai terméknek (GDP) így is csak 1,4 százalékát teszi ki. Ezzel messze alatta marad a 3 százalékos világátlagnak – jelentette ki Jin Csuo, a kínai haditengerészet tanácsadó testületének szakértője a Hszinhua hírügynökségnek.
A kínai védelmi kiadások nagymértékű növekedésével kapcsolatban az elmúlt években aggodalmukat fejezték ki nyugati és szomszédos államok, miközben kínai szakértők azt igyekeznek bizonyítani, hogy az ütem mérsékelt és összhangban van az ország gazdasági adottságaival. Jin szerint a fejlesztésekre költött pénz még messze elmarad a szükséges szinttől, különös tekintettel arra, hogy az ország „komoly és növekvő biztonsági kihívásoknak van kitéve”.
Li Ko-csiang miniszterelnök munkabeszámolójában azt hangoztatta, hogy Kína meg akarja erősíteni határainak, tengerpartjának és légterének védelmét. További modernizációt, a fegyveres erők teljesítményének elrettentő és harci képességének fokozását ígérte az „információs korszakban”. Azt mondta, a kutatásokkal csúcstechnológiát képviselő fegyverek kifejlesztésére törekszenek.
A világ második legnagyobb gazdasága a második legnagyobb védelmi költségvetéssel rendelkező ország az Egyesült Államok után. A két ország között ugyanakkor – a hivatalos kínai költségvetésnél nagyobbal számoló szakértők szerint is – négy-ötszörös a védelemre fordított összegek közötti különbség Washington javára.
