Kormányhivatalokat foglaltak el a tüntetők

A tajvani tömeg a Kínával kötött kereskedelmi egyezmény ellen tiltakozott; 58 embert őrizetbe vettek, és sok a sérült.

VZ
2014. 03. 24. 6:11
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A tajpeji rendőrség a polgármester kérésére az akció végrehajtásához körülbelül háromezer rendőrt mozgósított, akik éjfél után láttak munkához.

A tüntetők a szolgáltatási piacok kölcsönös megnyitásáról szóló, Peking és Tajvan közötti egyezményt ellenzik, mert szerintük a szárazföldi Kínából Tajvanra betelepülő cégek ellehetetleníthetik majd a sziget kis- és középvállalkozóit és rengeteg munkahelyet sodornak veszélybe. Az egyezményt már tavaly aláírta a két fél, de a ratifikáció még csak most folyik a tajvani parlamentben. Elfogadásáról a tervek szerint április 8-án szavaznak.

A megállapodás a banki szférától az egészségügyön át az online kereskedésig a szolgáltatási ágazat 64 területén nyitna lehetőségeket a szárazföldi kínai vállalkozók számára Tajvanon és nyolcvan területen tajvaniak részére a Tajvani-szoros túlpartján.

A főleg diákokból álló aktivisták százai öt napon át tartó demonstrációjuk során először a parlamentet foglalták el, megbénítva ezzel a törvényhozás működését, és becslések szerint mintegy 100 millió új tajvani dollár (742 millió forint) kárt okozva. A legnagyobb ellenzéki erő, a hagyományosan függetlenségpárti Demokratikus Haladás Párt (DPP) korábban maga is kivette részét a mozgósításból, támogatásáról biztosította a diákokat, akik később elfoglaltak több kormányhivatalt is. A rendőrség most e hivatalokból távolította el őket.

Úgy tűnik, a tiltakozók két táborra szakadtak, az egyik csoport követeli, hogy Ma Jing-csiu elnök, a kormányzó Kuomintang párt első embere halassza el a ratifikációt, a másik, nagyobb csoport pedig tárgyalni akar a vezetőkkel az egyezményről. Az elnök visszautasítja, hogy elhalassza az egyezmény törvénybe iktatását, mert az szerinte ártana Tajvan gazdaságának és hitelességének.

Ma első sajtótájékoztatóján, amelyet azóta tartott, hogy a diákok akcióba léptek, vasárnap azt hangoztatta, hogy az egyezmény életbevágóan fontos Tajvan gazdasága számára. Azt mondta, felelősséggel állítja, hogy az a tajvani gazdaság jövőjét szolgálja. A törvényhozás elfoglalását elítélte, törvénytelennek nevezte. Közölte, hogy teljes mértékben megérti a diákok aggodalmát „a nemzetet érintő ügyek” iránt, de – kérve őket a demokrácia tiszteletben tartására – közölte, hogy nem folyamodhatnak törvénytelen eszközökhöz. Az elnök lemondta hétfői nyilvános szerepléseit, és a tüntetés után kialakult helyzetet fogja megvitatni a kormányzati szereplőkkel.

A 2008 óta hatalmon lévő Kuomintang-kormányzat az elmúlt években egy sor gazdasági, kereskedelmi, turisztikai és egyéb együttműködésről szóló megállapodást kötött Pekinggel.

A kínai polgárháborút, a Kínai Népköztársaság 1949. októberi kikiáltását követően, 1949 végén a Kuomintang-párti köztársasági kormány Tajvanra menekült. Jelenleg de facto független államként működik, de alig kéttucatnyi ország ismeri el a világon.

A Kínai Kommunista Párt (KKP) és a mindenkori pekingi vezetőség deklarált célja az ország békés újraegyesítése, de Ma Jing-csiu több alkalommal is azt nyilatkozata, a körülmények még nem értek meg a politikai tárgyalásokhoz, és azt minden jel szerint a tajvani közvélemény sem támogatná.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.