Nem akarta Kijevet szolgálni az ukrán alezredes

A Krímben élők nagy többsége felszabadítóként fogadta az orosz csapatokat.

„Legyünk végre őszinték: mindenki tudta, hogy Putyin hazudik, amikor kijelentette, hogy nincsenek orosz csapatok a Krímben” – fogalmazott a nevének elhallgatását kérő alezredes az MTI tudósítójának. A nemrégen még az ukrán hadsereg kötelékében szolgáló főtiszt a krími főváros, Szimferopol egyik központi katonai bázisán, finoman szólva is leharcolt irodájában mesélt élményeiről.

Az orosz elnök nyilván azért állította azt, hogy nem küldött csapatokat a Krímbe, mert ha kitört volna a háború, akkor – a kommunikáció szintjén – nem Ukrajna és Oroszország háborúzott volna egymással, hanem helyi, Ukrajnán belüli konfliktusról lett volna szó. Ezért is mondta azt Putyin, hogy csak a krími önvédelmi erők akciójáról van szó – tette hozzá az alezredes.

Február végén először az orosz fekete-tengeri flotta szevasztopoli helyőrségéből küldtek jelzés nélküli fegyveres katonákat polgári autóbuszokkal különböző létesítmények védelmére. Néhány nappal később pedig oroszországi csapatok is érkeztek a Kercsi-szoroson keresztül – mondta.

Az ukrán származású, Cserkasziban született főtiszt szerint lehet, hogy nemzetközi jogi szempontból agresszió történt, de a Krímben élők nagy többsége felszabadítóként fogadta az orosz csapatokat. Ő személy szerint jobban örült volna, ha a Krím függetlenné válik, de amikor már úgy merült fel a kérdés, hogy az ukrán vagy az orosz haderő kötelékében akar szolgálni, akkor utóbbi mellett döntött.

Azt mondta, hogy az ő bázisán a tiszteknek és a közkatonáknak mindössze 7 százaléka választotta Ukrajnát. Néhány fiatal, frissen érkezett katona döntött a távozás mellett és olyan nyugat-ukrajnaiak, akik lényegében nem térhettek volna haza, ha a maradást, ha Oroszországot választják. Elmondta, hogy volt, aki kivárt a döntéssel a megszabott határidőig, előző csütörtökig, ő viszont már az első pillanatban döntött. „Amikor február 26-án behozták a csapatokat, már tudtam, hogy ez az egész hová vezet” – közölte.

Az alezredes nyíltan beszélt arról is, hogy nem akarja szolgálni azokat az erőket Kijevben, amelyek puccsot hajtottak végre egy törvényesen megválasztott elnök ellen. Értékelése szerint az történt, hogy az ukrajnai ellenzéki, lényegében a Julija Timosenko volt kormányfőt támogató politikai erők érezték, hogy a 2015-re kitűzött választások előtti évben csak javulhat az általános helyzet, és Viktor Janukovicsot újraválasztották volna.

„Ennek megakadályozására csináltak forradalmat Kijevben” – jegyezte meg a főtiszt. Kijelentette, hogy nem akarta a szélsőséges Jobboldali Szektort szolgálni, és azt sem lett volna türelme kivárni, amíg ez a „fasiszta erő” eltűnik a hatalomból.

Nem tartja magát hazaárulónak. Megmutatta az ukrán népnek tett eskü szövegét, amelyben egyebek között az szerepel, hogy megvédi Ukrajna területi egységét és szuverenitását. „Nem az volt a feladatunk, hogy magunktól kiálljunk automata fegyverrel, hanem parancsot kellett volna erre kapjunk Kijevtől” – mondta, hozzátéve, még ha kapott volna is ilyen utasítást, nem hajtotta volna végre. „Ukránnak tartom magam, hogyan is veszíthetném el ukrán kötődésemet, amikor a szüleim ott élnek Kijev megyében? Én mégis Oroszországot akarom szolgálni” – szögezte le.

A 43 éves főtiszt kijelentette, hogy a Krímben akar élni és rendet szeretne. Ez utóbbit Ukrajna nem volt képes biztosítani, hiszen akkor nem engedte volna a dolgokat idáig fajulni, „az oroszok viszont tudnak rendet tartani, a csecsenföldi kérdést is megoldották”. Szerinte ha Ukrajna néhány keleti megyéjében, köztük Donyeckben és Luhanszkban is népszavazást tartottak volna, még a kríminél is magasabb arány voksolt volna az Oroszországhoz csatlakozásra. „Sok társunk telefonál onnan, hogy irigyelnek bennünket.”

A keleti területek leválásának lehetősége szerinte mostanra azonban elúszott, Kijev most már keményen fellép a szeparatistákkal szemben. Elmondta, nem utazhat haza a szüleihez, mert elfoghatják hazaárulásért, de „ez később talán rendeződik”. Mint mondta, az is számít, hogy míg Ukrajnában 3500 hrivnyás (71 ezer forintos) fizetése után 2000 hrivnya (40 ezer forint) nyugdíjat kapott volna, az oroszoktól ennél kétszer-háromszor több pénzre számíthat.