Kívülálló elemzők szerint Phenjan puhább reagálása mögött az húzódhat meg, hogy javítani akarja a külvilághoz fűződő kapcsolatait, súlyos gondokkal küszködő gazdaságát fellendítendő. Háborús retorikájában Észak-Korea a múlt év elején egészen odáig ment el, hogy atomháborúval fenyegette meg Szöult és Washingtont, s több rakétakísérlet mellett 2013 februárjában végrehajtotta harmadik kísérleti atomrobbantását. Lépéseit akkor széles körű nemzetközi elítélés követte.
Vasárnap Észak-Korea a szöuli védelmi minisztérium adatai szerint 25 rövid hatótávolságú rakétát indított keleti partjairól a Japán-tengerbe. A röppályák vizsgálata megmutatta, hogy olyan, feltehetően nem irányítható, szovjet fejlesztésű (NATO-kódjellel) FROG rakétákról van szó, amilyenekkel Észak-Korea az 1960-as évek óta rendelkezik – mondta el a tárca szóvivője.
Phenjan lépése a szóvivő szerint egyfajta „fegyveres tiltakozás” lehetett a térségben folyó amerikai–dél-koreai hadgyakorlatra, amely február 25-én kezdődött, és áprilisig tart. Phenjan több alkalommal is hevesen tiltakozott a gyakorlat ellen, amelyet háborús előkészületként értékelt, s az utóbbi hetekben számos rövid hatótávolságú rakétát lőtt ki.
Az amerikai külügyminisztérium a vasárnapi indításokat követően arra szólította fel Észak-Koreát, hogy tartózkodjon a provokatív lépésektől, és ne növelje a feszültséget.
