Putyin: Ukrajnában fegyveres hatalomátvétel történt

Moszkva nem vizsgálja annak a lehetőségét, hogy a Krím félsziget Oroszországhoz csatlakozzon – jelentette ki az államfő.

A kérelem másolatát az ENSZ Biztonsági Tanácsában korábban bemutatta Vitalij Csurkin orosz ENSZ-nagykövet.

Moszkva nem vizsgálja annak a lehetőségét, hogy a Krím félsziget Oroszország területéhez csatlakozzon, „csak maguk a lakosok szabad véleménynyilvánítással és biztonságos feltételek között határozhatják meg és kötelesek meghatározni saját jövőjüket” – jelentette ki Vlagyimir Putyin.

Azt is közölte ugyanakkor, hogy az Ukrajna területi egységének biztosításáról 1994-ben Budapesten aláírt memorandum nem vonatkozhat a jelenlegi ukrán vezetésre, mivel az – ahogy szavai szerint Ukrajnában állítják – forradalom útján került a hatalomra. Az orosz államfő azt mondta, egyet kell értenie a Kreml szakértőivel abban, hogy a forradalom révén Ukrajna területén új állam jön létre. „Ezzel az állammal kapcsolatban semmilyen bennünket kötelező dokumentumot nem írtunk alá” – szögezte le.

Az orosz államfő megerősítette álláspontját, miszerint Ukrajnában államcsíny, fegyveres hatalomátvétel történt. Megismételte a Kreml által többször is hangoztatott véleményt, miszerint továbbra is a február 22-én leváltott Viktor Janukovicsot tartja Ukrajna törvényes elnökének, a jelenlegi ukrán vezetés pedig törvénytelen úton jutott hatalomra.

Vlagyimir Putyin elismerte, hogy az ukrán nép változásokat akar. Azt mondta, „megértem azokat az embereket, akik a Majdanon tartózkodnak, és gyökeres változásokat követelnek [ ], mert már hozzászoktak, hogy az egyik tolvaj után a másik kerül hatalomra”. Szükség van a hatalomváltásra, de kizárólag törvényes úton – tette hozzá.

Az elnök közölte, nem tud olyan ukrajnai vezetőt megnevezni, akit most partnerének tekinthetne. „Nincs államfő, és az országos választásokig nem is lehet” – mondta, és hozzátette, hogy Moszkva csak azt a választások útján létrejövő hatalmat tekinti törvényesnek, amely nem az erőszak nyomása alatt jön létre.

„Nemzetközi partnereink úgy vélik, hogy törvénytelen volt katonáink átcsoportosítása. Afganisztánban vagy Irakban is törvénytelen volt a beavatkozás? Az Amerikai Egyesült Államok csak a saját érdekei mentén nézi a geopolitikai történéseket, és azt az elvet vallja, aki nincs velünk, az ellenünk van. Mi egyáltalán nem így gondoljuk. Úgy véljük, hogy közbe kell lépnünk, ha honfitársainkat veszély fenyegeti, és azzal, hogy Ukrajnában felfordulás van, humanitárius segítséget kell adnunk a Krímen élőknek” – fogalmazott Putyin.

Az államfő arról is beszámolt, hogy két napja találkozott a Kijevben megbuktatott ukrán elnökkel, aki „él és egészséges”. Közölte, hogy nem érez együtt az ukrán politikussal, viszont úgy tartja, hogy az, aki államfői feladatot lát el, annak teljesítenie kell azoknak az elvárásait, akik megbíztak benne. „Azt még elemezni kell, hogy mindent megtett-e Janukovics a törvényes keretek között – jelentette ki. Megmondtam neki, hogy nincs politikai jövője.”

Vlagyimir Putyin elmondta, hogy Moszkva kész lenne pénzügyi segítséget nyújtani Ukrajnának, de „nyugati partnerei” arra kérték, hogy egyelőre ne tegye meg. Azt is közölte, hogy Oroszország mint a G8-as országcsoport soros elnöke folytatja a felkészülést a június elejére Szocsiba tervezett csúcstalálkozóra.

Nyilatkozatot fogadott el kedden az ukrán parlament, amelyben emlékeztette Oroszországot, hogy katonai csapatokat csakis a törvényhozás hívhat be az országba. A nyilatkozat elfogadását a 450 fős Verhovna Rada 331 jelen levő képviselőjéből 239-en támogatták, ellenszavazat nem volt. „Ez az ukrán jogszabályok és az alkotmány szerint a parlament kizárólagos kompetenciája” – emelte ki Olekszandr Turcsinov házelnök.

A parlamenti állásfoglalás lényegében Vitalij Csurkin orosz ENSZ-nagykövetnek a világszervezet Biztonsági Tanácsában hétfőn elhangzott közlését utasítja vissza, amely szerint Viktor Janukovics kérte arra orosz kollégáját, hogy avatkozzon be Ukrajnában.

Kijevbe utazott John Kerry amerikai külügyminiszter, hogy Washington támogatásáról biztosítsa az új ukrán vezetést. Barack Obama amerikai elnök hétfőn a nemzetközi jog megsértésének nevezte Oroszország ukrajnai akcióit. Felszólította a kongresszust, hagyjon jóvá segélycsomagot az új ukrajnai vezetés számára.

Az Európai Unió külügyminiszterei keddig adtak határidőt az orosz elnöknek, hogy vonja vissza csapatait, ellenkező esetben az EU következményekkel járó intézkedéseket fog hozni, például felfüggeszti a vízumügyi, illetve a kapcsolatok általános újraszabályozását célzó tárgyalásokat Moszkvával, valamint „fontolóra vesz további célzott intézkedéseket”.

A csütörtöki rendkívüli EU-csúcsot megelőzően az Európai Unió állam- és kormányfői Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnökkel is átbeszélik az ukrajnai helyzetet – jelentette be kedden a Twitteren Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke. A volt belga miniszterelnök hétfőn délután jelentette be, hogy az ukrán válság megvitatására rendkívüli uniós csúcsot hívott össze.

Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter szerint nem látszik a megoldás az ukrajnai válság ügyében. Steinmeier ezt az orosz kollégájával, Szergej Lavrovval hétfőn este Genfben tartott, szavai szerint „hosszú és nehéz” tárgyalások után mondta a sajtónak nyilatkozva.

Genfben az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának éves ülése zajlik, a német és az orosz külügyminiszter ennek keretében találkozott. A DPA német hírügynökség az orosz küldöttség köréből származó értesülésekre hivatkozva azt írta, hogy a találkozó Angela Merkel német kancellár és Vlagyimir Putyin előző napi telefonbeszélgetésének folytatása volt.

Oroszország pozitív választ adott a NATO megkeresésére, így várhatóan szerdán nagyköveti szinten összeül a 28 szövetséges és Oroszország képviselőiből álló NATO–Oroszország Tanács az ukrán válság megtárgyalására – értesült kedd kora délután az MTI.

A 28 tagállam nagykövetei délelőtt ültek össze az ukrajnai helyzet ügyében az Észak-atlanti Tanácsban, amelynek ülését Lengyelország kezdeményezte a NATO-t létrehozó washingtoni szerződés negyedik cikkére hivatkozva. E cikk azt teszi lehetővé, hogy bármelyik szövetséges politikai konzultációt kezdeményezzen a tanácsban, ha területi egységét, politikai függetlenségét vagy biztonságát fenyegetve érzi.

Ukrán katonák részben visszafoglalták kedden a krími Szevasztopol melletti Belbek katonai repülőtér felszállópályáját, a reptér orosz őrségének figyelmeztető lövései ellenére – közölte egy ukrán internetes oldal kedden.

A Teksti.org.ua azt írta, hogy a fegyvertelen ukrán katonák saját egységük és Ukrajna zászlaja alatt menetelve próbáltak meg bejutni az oroszok által előző nap elfoglalt leszállópályára. Az ott őrt álló mintegy tucatnyi orosz katona figyelmeztető lövéseket adott le, és figyelmeztette az ukránokat, hogy lőni fognak rájuk, ha folytatják menetelésüket. Az ukránok parancsnoka, Ihor Mamcsur ezredes ekkor tárgyalást kezdett az orosz fél parancsnokával, s ezt követően sikerült tovább haladniuk. Miközben mindvégig rájuk szegeződtek az oroszok géppuskái és gránátvetői, sikerült visszafoglalniuk a felszállópálya egy részét.

A BBC orosz nyelvű hírszolgálata helyszíni tudósítóira hivatkozva azt jelentette, hogy Krímben továbbra is feszült a helyzet, bár az ukrán alakulatok várt orosz lerohanása nem történt meg.

„Minket is meglepett, milyen nagyfokú a kárpátaljai lakosok hazaszeretete, hiszen olyanok is jelentkeztek önkéntes katonai szolgálatra, akik annak idején kibújtak a sorozás alól” – mondta Petro Marko ezredes, a kárpátaljai hadkiegészítő parancsnokság helyettes parancsnoka az ungvári Kárpáti Igaz Szó című lap keddi számának. Az ezredes megerősítette: Ukrajna egyes megyéivel ellentétben Kárpátalján még nem folyik mozgósítás az orosz-ukrán konfliktus miatt, a hadsereg csak önkéntesek jelentkezését várja, jóllehet vasárnap általános mozgósítást rendelt el a védelmi minisztérium. A parancsnokságon harckészültség van érvényben, és folyik a mozgósításra való felkészülés – tette hozzá. A tiszt elmondta, a hatályos törvények értelmében a 18 és 40 év közötti, ukrán állampolgárságú és az ország területén élő férfiak hadkötelesek. Ez egyaránt vonatkozik azokra, akik korábban sorkatonai vagy szerződéses szolgálatot teljesítettek, vagy valamilyen oknál fogva a sorköteles korban nem voltak katonák. Megjegyezte, hogy behívás esetén mindenki – függetlenül attól, hogy szolgált-e vagy sem – előbb elméleti és gyakorlati képzésben részesül, változó időtartammal.