A szervezet kedden fogadta el a jóvátételről szóló, tíz pontból álló tervezetet a Saint Vincent és Grenadine-szigeteken tartott kétnapos ülésén. Hivatalos panaszt valószínűleg április végén tesznek az illetékes európai kormányzatoknál – mondta Martyn Day, az ügyön dolgozó brit jogász.
A Caricom úgy véli: az európai kormányzatok felelősek a rabszolgaság intézményesítéséért a térségben és népirtás elkövetéséért, továbbá mintegy száz évig tartó faji szegregációt kényszerítettek a lakosságra, amitől a már felszabadított rabszolgák, valamint a népirtás túlélői egyaránt szenvedtek.
A hivatalos panaszt egészen bizonyosan eljuttatjuk Nagy-Britannia, Franciaország, Hollandia és valószínűleg Svédország, Norvégia és Dánia kormányaihoz – mondta Day. Hozzátette, hogy amennyiben az érintett országok elutasítják a panaszt, a nemzetközi bíróság elé viszik az ügyet.
A korábbi európai rabszolgatartó országok eddig „elutasították, hogy elismerjék ezeket a bűncselekményeket és kárpótolják az áldozatokat és leszármazottjaikat” – olvasható a Caricom közleményében.
A közösség hivatalos bocsánatkérést vár az egyes európai államoktól, tervezi az érintettek visszatelepítését Afrikába, a Karib-szigeteki őslakosok helyzetének előmozdítását és kulturális intézmények pénzügyi támogatását. Emellett a Caricom a tízpontos tervezet alapján a rabszolgaság által okozott krónikus betegségek és lelki traumák kezeléséért, az azzal összefüggő technológiai és tudományos elmaradottság leküzdéséért, az államadósság csökkentéséért és a nemzetközi hitelek eltörléséért száll síkra.
A Karib-tengeri országok lakói mindenesetre vegyes érzelmekkel viseltetnek a tervbe vett jóvátétel iránt: néhányan megkésett igazságszolgáltatást, mások csupán üres követelést látnak benne, amely eltereli a figyelmet a térség társadalmainak valódi problémáiról.
A brit kormány jelezte, hogy tudomása van a most elfogadott dokumentumról. „A rabszolgaság irtózatos volt, és ma is az. Az Egyesült Királyság nyíltan elítéli a rabszolgaságot, és elkötelezett a felszámolása mellett” – mondta egy brit képviselő, de hozzátette, hogy nem a jóvátétel a megoldás. Kifejtette, hogy ehelyett inkább előretekintő, a globális kihívásokra válaszokat adó lépésekre kellene összpontosítani.
