A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című német konzervatív lap a bővítés tizedik évfordulója alkalmából azt írta: nem igazolódtak be az aggodalmak a kelet-közép-európai országok uniós csatlakozásától, hiszen német cégek nem telepítettek át üzemeket nagy számban az új tagállamokba, és az új uniós társállamokból érkező bevándorlók nem foglaltak el munkahelyeket nagy számban németektől.
A Kelet túl kevéssé használta ki a lehetőséget című kommentárban a szerző, Hanno Mussler kiemelte: az új tagországok gazdasági felzárkózása a vártnál ugyanakkor lassabban indult, aztán a nyugat-európai pénzügyi válság miatt megakadt és nehezen indult el újra.
Hangsúlyozta: a visegrádi országok térsége jobban él, mint 2004-ben, a lakosság vásárlóereje az uniós tagság első tíz évében a nyugat-európai színvonal 49 százalékáról 65 százalékra emelkedett, viszont sok nyugat-európai cég csupán felvevőpiacként tekint az EU „kelet-európai” régiójára, a helyi cégek pedig nehéz helyzetben vannak és „a legtöbb sikertörténetet nyugati vállalatok írják”.
Vannak ugyan „ritka reménysugarak”, elsősorban Lengyelországban és a Baltikumban – például a varsói tőzsde vagy az észtországi információs technológiai ágazat –, de „egyébként a gazdasági fejlődést az uniós támogatások és a nyugat-európai vállalati beruházások határozzák meg” – áll a FAZ cikkében, amely szerint „a Kelet, és elsősorban az ottani vállalatok kevéssé használták ki a nyitott nyugati piacok adta lehetőséget”, a válság pedig megmutatta, hogy a térség „nagymértékben és egyoldalúan függ a nyugati bankoktól\".
A konzervatív lap kommentátora hozzátette: „a kelet-európai embereknek végre határozottabban kézbe kell venniük sorsuk irányítását\", és akkor majd „a Kelet és a Nyugat közötti, mindig élénk kereskedelem erőseben szolgálja mindkét fél javát”.
