A Nyugat újabb szankciókat akar Oroszország ellen

Obama, Hollande, Merkel, Cameron és Renzi felvetette újabb szankciók lehetőségét az ukrajnai helyzet romlása miatt.

A nyugati vezetők egy telefonos konferencián egyeztettek egymással. Név nélkül nyilatkozó amerikai hivatalos személyek szerint Washington pénteken valószínűleg már nem hirdethet ki újabb gazdasági büntetőintézkedéseket. Az Egyesült Államok és az európai országok között még mindig vita folyik arról, hogy a szankcióknak konkrétan mely orosz személyeket kell célba venniük, amiről további telekonferenciákon fognak egyeztetni.

„Az állam- és kormányfők gyors reakcióra szólították fel a G7 csoportot és felvetették újabb szankciók elfogadását a nemzetközi közösség által Oroszországgal szemben” – olvasható a francia közleményben. Azt is hangsúlyozták, hogy „Oroszországnak a Genfben tett kötelezettségvállalásoknak megfelelően hozzá kell járulnia a helyzet oldásához, tartózkodva a provokatív kijelentésektől és a megfélemlítő akcióktól”.

Általános jelleggel az öt ország vezetője arra is felhívta a figyelmet, hogy az április 17-i genfi megállapodásban foglaltaknak meg kell valósulniuk az ukrajnai válság megoldása érdekében és azért, hogy a helyzet romlása megelőzhető legyen. Abban is egyetértettek, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) megfigyelői missziójának szerepét erősíteni kell Ukrajnában.

Az ukrán belügyminisztérium közlése szerint fegyveres Moszkva-barát szakadárok megállították az EBESZ megfigyelőit szállító buszt, és utasait fogságba ejtették a kelet-ukrajnai Donyeck megyében lévő Szlovjanszk városban pénteken. A tárca sajtószolgálatának közlése szerint az autóbuszt Kramatorszk felől a városhoz érkezve tartóztatták fel a fegyveresek déltájban.

A jármű utasait – egy cseh, egy lengyel, egy svéd, egy dán és három német megfigyelőt, valamint az ukrán fegyveres erők öt tagját – az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) szlovjanszki részlegének épületében tartják fogva. „Folyamatban vannak a tárgyalások kiszabadításukért” – közölte a belügyminisztérium. Állítólag a túszejtők azt mondták, hogy „oroszországi illetékesektől” várnak további utasítást, s addig nem engedik el a foglyokat.

A Donyeck megye északi részén lévő városában két hete feszült a helyzet, szeparatista fegyveresek tartanak megszállva több középületet, köztük a városházát, a rendőrkapitányságot és az SZBU helyi épületét, a városba vezető utak mentén ellenőrző posztokat állítottak fel.

Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet egyik szóvivője később azt közölte, hogy nem a szervezet által küldött megfigyelőket ejtettek fogságba, hanem olyan nemzetközi katonai megfigyelőket, akiket még Kijev kérésére küldtek Ukrajnába az EBESZ-tagállamok.

Az EFE spanyol és az ITAR-TASZSZ orosz hírügynökség érdeklődésére az EBESZ sajtószolgálata közölte, hogy a hivatalos mandátummal Ukrajnában tartózkodó összes megfigyelője biztonságban van. Azokat a külföldi fegyvertelen katonai megfigyelőket, akiket Szlovjanszk városban fogtak el, a Bécsi Dokumentum alapján – Kijev meghívásának eleget téve – küldtek EBESZ-tagállamok Ukrajnába.

Kelet-Ukrajnában azokat a külföldi és ukrán újságírókat fenyegeti a legnagyobb veszély, akik a helyi hatóságok szerint Kijevhez húznak – állapította meg az EBESZ képviselője pénteken az Eho Moszkvi nevű orosz rádiónak nyilatkozva. Dunja Mijatovic, az EBESZ sajtószabadságért felelős biztosa emellett ugyancsak pénteken levélben fejtette ki aggodalmát az ukrán belügyminiszternek orosz újságírók eltűnése miatt. A moszkvai külügyminisztériumot is aggasztja az orosz újságírókat ért incidensek növekedése Ukrajnában.

Dunja Mijatovic az orosz rádiónak azt mondta, hogy „azok számára, akik a hatalom birtokosainak tartják magukat Ukrajna keleti részén, bármelyik újságíró gyanús lehet. ( ) Provokátoroknak nevezik őket. Elfoglalják a szerkesztőségeket, megszakítják a televíziós csatornák adásait. Az oknyomozó újságírással foglalkozó központot elfoglalták, minden holmijukat elvitték.”

Az orosz külügyminisztérium pénteki közleményében aggodalmát fejtette ki az orosz újságírókkal kapcsolatos incidensek növekedése miatt, és nehezményezte, hogy a nemzetközi szervezetek és jogvédők azokat figyelmen kívül hagyják. Moszkva az EBESZ sajtószabadságért felelős biztosát arra szólította fel, hogy „operatívan és válogatás nélkül reagáljon a tömegtájékoztatási eszközök munkatársaival szembeni tömeges represszióra, amely a kijevi rezsim délkelet-ukrajnai katonai műveleteit kíséri”.