A parlament lefegyverezné a Jobboldali Szektort

A kijevi Dnyipro szállodába menekítette egy lövöldöző tagját a Jobboldali Szektor.

A Viktor Janukovics elnök bukását eredményező kijevi tüntetésekben jelentős szerepet játszó radikális szervezetek lefegyverzését 256 szavazattal fogadták el a 450 fős törvényhozásban. Az előterjesztést azzal indokolták, hogy elszaporodtak az illegálisan tartott fegyverekkel elkövetett visszaélések, amelyek már emberéleteket is követeltek.

Olekszandr Turcsinov házelnök, ideiglenes államfő a plenáris ülésen felszólalva hangsúlyozta, hogy csakis a fegyveres erőknek, a biztonsági szolgálatnak és egyéb törvényes fegyveres alakulatoknak van joguk a fegyvertartásra.

A hatóságok felszólítására a Jobboldali Szektor (PSZ) ukrán nacionalista szervezet tagjai fegyvereik nélkül elhagyták kedden főhadiszállásukat, a kijevi Dnyipro szállodát, ahová korábban bemenekítették egy éjszaka lövöldöző tagjukat.

A hatósági fellépést az váltotta ki, hogy a szervezet egyik tagja, Andrij Kozjubcsik előző este az ukrán főváros központjában, egy étterem előtt összeszólalkozott a Majdan Önvédelme nevű szervezet tagjaival, majd lövöldözni kezdett és megsebesített három embert. A sebesültek között volt Bohdan Dubasz, a kijevi városi adminisztráció helyettes vezetője.

Az ukrán biztonsági erők és a radikálisok egész éjszaka arról tárgyaltak, hogy a PSZ emberei leadják-e fegyvereiket. A lövöldözőt a rendőrség őrizetbe vette.

Az orosz parlament felsőháza egyhangú döntéssel felmondta az orosz fekete-tengeri hadiflotta Krím félszigeti állomásoztatásáról Ukrajnával kötött szerződéseket keddi, rendkívüli ülésén. Az 1997-ben és 2010-ben kötött megállapodások felmondását egyhangúlag szavazta meg a 170 fős Szövetségi Tanács jelen lévő 134 tagja.

Hétfőn az orosz parlament alsóházában is egyhangú döntés született arról, hogy semmisnek kell tekinteni az orosz fekete-tengeri flottával kapcsolatos négy szerződést. Az indoklás szerint a Krím félsziget és Szevasztopol város Oroszországhoz való csatlakozásáról március 18-án Moszkvában aláírt megállapodással tárgytalanná váltak az orosz–ukrán flottaegyezmények.

Ukrajna állítólagos föderalizációjával Moszkva valójában az ország feldarabolását akarja elérni – írta szerkesztőségi cikkében a Financial Times (FT) európai kiadása kedden. Oroszország a diplomáciai megoldás részeként ugyanis olyan alkotmányos reformot akar a lap szerint, amely akkora hatalmat adna a régióknak, hogy azok saját kétoldalú kapcsolatokat alakíthassanak ki Moszkvával. Ez a lap szerint azt jelentené, hogy Moszkva egyetlen puskalövés nélkül feldarabolja Ukrajnát.

„A Nyugat arra kapott felkérést, hogy egyezzen bele Ukrajna feldarabolásába, miközben (Vlagyimir) Putyin (orosz elnök) kezében van a bárd” – mutatott rá a Financial Times Europe, amely emlékeztetett, hogy Oroszország is föderáció, ám csak nevében az: amikor a Csecsen Köztársaság ki akart szakadni, Moszkva brutális erővel fojtotta el a függetlenségi törekvéseket. Egy ilyen megállapodásnak a lap szerint távolabbi következményei is lehetnek; ha Kijev ebbe belemegy, azzal a NATO- és EU-tag Lettországot és Észtországot is destabilizálhatja és nyomás alá helyezheti, hogy hasonló autonómiát adjon az ott élő nagyszámú orosz kisebbségnek.

A lap véleményrovatában Gideon Rachman annak veszélyeiről írt, hogy John Kerry amerikai és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az ukrán fél bevonása nélkül egyeztet Ukrajnáról. Az 1938-as müncheni vagy az 1943-as jaltai megállapodásokhoz hasonlította az eseményeket; előbbivel Hitler kapott szabad kezet Csehszlovákia feldarabolásához, utóbbival Sztálin szerezte meg Kelet- és Kelet-Közép-Európát a Szovjetunió számára. Rachman szerint ugyanakkor még mindig a tárgyalás a jobb megoldás; miután ugyanis világossá vált, hogy a Nyugat háborúzni nem fog Ukrajnáért, ha nem lenne tárgyalás, azt Moszkva lépései hallgatólagos elfogadásaként értékelhetné.

A kolumnista úgy véli: Oroszország le akarja nyomni a Nyugat torkán, hogy bekebelezte a Krímet, de ezt nem szabad elfogadni. Ha a Krímet nem ismerik el Oroszország részeként, fekete lyuk marad a külkereskedelem és a befektetők előtt, és tehertételt jelent majd Moszkva számára – írta Rachman. Másodikként világosan Moszkva értésére kell adni, hogy egy kelet-ukrajnai invázió a gazdasági kapcsolatok teljes megszakítását vonná maga után. Megjegyezte: az EU-nak minél előbb nyilvánosságra kellene hoznia, milyen gazdasági szankciók alkalmazását tervezi ilyen esetben. Végül pedig azt kell megértetni Moszkvával, hogy nem követelhet változtatásokat egy szomszédos ország alkotmányában.

Ez egyszerűen túl veszélyes precedenst teremtene – állapította meg Gideon Rachman, aki szerint a további részletekről van értelme tárgyalni az oroszokkal, mindazonáltal bármilyen megállapodás köttettik is, azt nem lehet egyszerűen ráerőszakolni az ukránokra.

A nyugati szankciók okoztak „némi fennakadást” Oroszország számára, de a hatásuk nem fájdalmas – jelentette ki vasárnap Szergej Lavrov külügyminiszter. „Nem akarom azt mondani, hogy a szankciók nevetségesek, és hogy egyáltalán nem törődünk velük; ezek nem kellemes dolgok ( ), de nehezebb időket is átéltünk már” – mondta Lavrov egy televíziós interjúban, az amerikai külügyminiszterrel este Párizsban tartandó találkozója előtt.

Hajlandók tárgyalni

Oroszország hajlandó közvetlen tárgyalást kezdeni a kijevi kormánnyal. Ezt az orosz külügyminiszter közölte, miután amerikai kollégájával találkozott. Az oroszok feltétele az alkotmányreform, ami több önrendelkezési jogot garantálna az ukrajnai orosz lakosságnak. Az amerikai külügyminiszter szerint most már a kijevi kormányon múlik, hogy hajlandók-e tárgyalni Moszkvával.