Győri Enikő, a Külügyminisztérium európai uniós ügyekért felelős államtitkára úgy fogalmazott: a visegrádi együttműködés ma „napi gyakorlat”. Mint mondta, a csoportot alkotó országok (Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Magyarország) minden kérdésben keresik a közös pontot, de nem baj, ha valamiben nem értenek egyet.
Csaba László, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanára, az MTA tagja szerint az EU-tagság előnye, hogy Magyarország „visszatért Európába”, és megszűnt „kompország” lenni. Megítélése szerint a csatlakozással a nemzet határokon túl nyúló egyesítésében is jelentős előrelépés történt, és további eredmény, hogy a Magyarországon működő intézmények ma nem rosszabbak, mint az Európai Unió átlaga. Hangot adott annak a véleményének is, hogy az unióban a magyar érdekek képviselete hatékonyabb lehet, ha ahhoz szövetségeseket sikerül találni.
