Az amerikai diplomácia vezetője közölte: az iráni atomprogramról Bécsben újraindult tárgyalások várható végkifejletét illetően „nem optimista”. E tárgyalásoknak a nem hivatalos határidő értelmében júliusig kellene elvezetniük a megállapodáshoz.
A Washington és Teherán közötti kétoldalú viszony fontos fejleménye, hogy a Fehér Ház kedden közölte: „nem életképes” az iráni vezetésnek az a döntése, hogy Hamíd Abutálebit kívánja megtenni az iszlám köztársaság ENSZ-nagykövetének. Jay Carney, az amerikai elnöki hivatal szóvivője nem válaszolt arra a kérdésre, hogy az amerikai hatóságok megtagadták-e a beutazóvízumot a diplomatától.
Abutálebi amerikai vádak szerint szerepet játszott a teheráni amerikai nagykövetség 1979-ben történt megszállásában és a követségi alkalmazottak 444 napig tartó fogva tartásában. Az amerikai szenátus hétfőn egyhangúlag elfogadta azt a törvénytervezetet, amely kitiltaná az iráni diplomatát az ország területéről, és a kezdeményezésnek a képviselőházban is erős a támogatottsága.
Szenátusi meghallgatásán Kerry a szíriai konfliktussal kapcsolatban úgy vélekedett, hogy annak csakis politikai megállapodás vethet véget, nem pedig egy katonai csapás vagy külső erő. Szavai szerint az Egyesült Államok megnövelte a segítségnyújtást a mérsékelt szíriai erők számára, ám ennek mibenlétét nem fejtette ki.
A The Wall Street Journal keddi közlése szerint egyébként Szíria ügyében Washingtonban – a Pentagonnal szemben – éppen a külügyi tárca játszik héja szerepet, azaz sürget keményebb fellépést. A védelmi minisztérium a diplomaták nyomása ellenére nem kíván kiképzést nyújtani a mérsékelt Aszad-ellenes erők fegyvereseinek, mert álláspontja szerint Damaszkusz emiatt leállíthatja vegyi fegyvereinek kiszolgáltatását és Amerika a konfliktus eszkalációja esetén közvetlenül belesodródhatna egy újabb közel-keleti háborúba.
John Kerry a szenátusban azt mondta, hogy eddig Bassár el-Aszad elnök vegyifegyver-arzenáljának 54 százaléka hagyta el Szíriát.
Az amerikai külügyminiszter a meghallgatáson kijelentette: az akasztotta meg a közel-keleti békefolyamatot, hogy Izrael a múlt héten 700 újabb lakás építéséről tett bejelentést Kelet-Jeruzsálemben, és hogy március 29-én nem engedte szabadon palesztin foglyok egy újabb csoportját. A külügyminiszter az izraelieket és a palesztinokat egyaránt bírálta amiatt, hogy az utóbbi időben tett lépéseikkel „nem járultak hozzá” a békefolyamathoz. A palesztinok válaszlépésként az államiságuk de facto elismertetését kezdeményezték több nemzetközi szervezetben.
