Brutális gázáremelés előtt áll Ukrajna

A kormány arról is döntött, hogy részbeni kompenzációt kapnak a legrászorultabbak, számuk elérheti az egymilliót.

A kormány arról is döntött, hogy részbeni kompenzációt kapnak a legrászorultabbak, számuk elérheti az egymilliót. Olekszandr Slapak közölte azt is, hogy négy év alatt szeretnék bevezetni a lakosság számára a piaci árakat a gáz és a távhő esetében.

Hétfőn jelentették be, hogy Ukrajnában az ipari fogyasztók 29,1, a költségvetési intézmények 64,2 százalékkal magasabb áron kapják a földgázt április 1-jétől. Az áremelést akkor is azzal indokolták, hogy Ukrajna drágábban szerzi be áprilistól a földgázt Oroszországtól.

Ukrajnában a lakosság és valamennyi költségvetési intézet eddig a beszerzési ár alatt kapta a földgázt, de a dotáció fokozatos megszüntetése volt az egyik feltétele annak, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) pénzügyi támogatást nyújtson Kijevnek. Oroszország decemberben 33 százalékkal, 268,50 dollárra csökkentette a földgáz árát Kijevnek a 2009 óta érvényben lévő mintegy 400 dollárról. Erre azután került sor, hogy az időközben leváltott Viktor Janukovics elnök november végén hirtelen bejelentette, hogy Kijev nem írja alá az Európai Unióval évek óta tárgyalt társulási egyezményt.

A decemberi árcsökkentési megállapodás egyik kitétele volt ugyanakkor, hogy Oroszország naptári negyedévente felülvizsgálja a gázárra vonatkozó kedvezményt. Miután Moszkva szempontjából kedvezőtlenül alakultak az események nyugati szomszédjánál, Alekszej Miller, a Gazprom vezetője március elején bejelentette, hogy áprilistól ismét kedvezmény nélkül adják a földgázt Ukrajnának.

„Ennek a törvénynek az a célja, hogy lélegeztetőgépen tartsa az ukrán gazdaságot, és ne hagyja meghalni” – fogalmazott a hitelről és a drágulásról Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnök. A megszorítások jelentősen növelhetik a társadalmi feszültségeket, amelyek destabilizálhatják az országot.

Moszkva arra törekszik, hogy helyreállítsa az orosz befolyási övezetet a volt szovjet térségben – vélekedett Anders Fogh Rasmussen szerdán Brüsszelben, a NATO-országok külügyminisztereinek kétnapos tanácskozását záró sajtótájékoztatóján.

Az atlanti szövetség főtitkára elmondta: osztja Philip Breedlove amerikai tábornoknak, a NATO-erők főparancsnokának a súlyos aggodalmát az ukrán határ mentén végrehajtott nagy orosz csapatösszevonások miatt. Breedlove szerdai nyilatkozata szerint Oroszország olyan jelentős erőket vont össze, hogy amennyiben végre akarna hajtani Ukrajna keleti vagy déli része ellen egy nagyobb szabású katonai behatolást, akkor azt 3-5 napon belül képes lenne megtenni.

Rasmussen megerősítette a NATO-erők főparancsnokának azon kijelentését is, miszerint nem tapasztalható, hogy az orosz erőket számottevő mértékben csökkentenék, visszavonnák. „Azt is tudjuk, hogy ezek az orosz fegyveres erők nagyon magas készültségi fokon vannak” – tette hozzá. „Ha Oroszország további ukrajnai beavatkozást hajtana végre, azt nem haboznék történelmi hibának nevezni” – fogalmazott Rasmussen. Az ugyanis – folytatta – Oroszország további nemzetközi elszigetelődéséhez vezetne, messzemenő hatással járna Oroszország és a nyugati világ viszonyára nézve. Ebben az esetben szerinte az oroszok – téves számításuk nyomán – óriási stratégiai következményekkel lennének kénytelenek szembenézni.

A NATO-főtitkár világossá tette, hogy nem katonai lehetőségeket mérlegelnek, mert hisznek abban, hogy a helyes irányt a politikai, diplomáciai megoldás keresése jelenti.