A kommunizmus iránti nosztalgiáról az IRES közvélemény-kutató intézet készített tanulmányt április elején egy 1300 fős, országosan reprezentatív mintán. A válaszadók 69 százaléka mondta azt, hogy rosszabbul él, mint 1989 előtt, és csaknem ugyanennyien (66 százalék) meg vannak győződve arról, hogy az emberek ma is megválasztanák Ceausescut államfőnek. Arra a kérdésre, hogy ők maguk megszavaznák-e a „Kárpátok géniuszát” (ahogy az 1989 előtti tévéhíradók hivatkoztak a volt diktátorra), ugyanannyian válaszoltak igennel, mint nemmel (46 százalék). Ezek az arányok messze magasabbak, mint ahányan Románia jelenlegi politikusaira készülnek voksolni. Az IRES egy múlt havi választási közvélemény-kutatása szerint a válaszadók 31 százaléka szavazna Victor Ponta szociáldemokrata miniszterelnökre, 12 százalékuk pedig Crin Antonescu liberális pártelnökre, ha most rendeznék az elnökválasztást – mutatott rá a Jurnalul National.
Arra a kérdésre, hogy mi jut eszükbe a rendszerváltás előtti időszakról, a legtöbb válaszadó (23 százalék) a „munkahelyek biztonságát” jelölte meg. A lehetséges válaszok listájából a „jobb életet” az alanyok 14 százaléka választotta, és alig 9 százalékuk jelölte meg a „szabadság hiányát”. A felmérést végző intézet vezetője, Vasile Dancu szociológus a Digi 24 műsorában a kommunizmus iránti nosztalgiát azzal magyarázta, hogy az emberek jelenlegi személyes érvényesülésük és „megszépülő fiatalkori emlékeik” alapján ítélik meg a korszakot. Arra a kérdésre, hogy az alig 7 százalékos munkanélküliségű Romániában miért tartják a legtöbben a munkahely biztonságát a kommunista korszak legfőbb erényének, Dancu azt mondta: az emberek most valójában a tervezhető jövőt hiányolják, mert nem érzik magukat és családjukat biztonságban.
A szociológus szerint ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy az emberek ne tudnának elvonatkoztatni saját helyzetüktől és társadalmi szempontból értékelni a korszakot. Rámutatott: ezt jelzi az, hogy a legtöbben az 1989-es rendszerváltást jelölték meg Románia legkiemelkedőbb történelmi eseményeként, míg Erdély és a Román Királyság egyesüléséről hozott 1918-as gyulafehérvári határozat a második helyre szorult a rangsorban.
