Hátba lőtték a harkivi polgármestert

Az orvosok a polgármester életéért küzdenek. Ukrajnában nem szűnnek a szakadárok akciói.

A polgármestert hátba lőtték egy Dragunov mesterlövészpuskával. A lövés az UNIAN forrásai szerint a tüdején és a máján is áthatolt. A politikust kórházba szállították, ahol életmentő műtétet hajtottak rajta végre. Állapota a polgármesteri hivatal legfrissebb közlése szerint továbbra is súlyos, de nem életveszélyes. A rendőrség gyilkossági kísérlet gyanújával indított nyomozást az ügyben. A vizsgálatot személyesen Arszen Avakov belügyminiszter felügyeli.

A politikus környezetéből származó információ alapján Kernesz biciklizett, amikor a támadás érte. Az ukrán nemzeti rádió- és televízió (NTU) vezetőjének, Zurab Alaszanyijának a tudomása szerint a polgármester ellen erdei környezetben, egy forrás közelében követték el a merényletet, ahová Kernesz régi szokása szerint fürödni járt.

A harkivi városvezető a februárban leváltott Viktor Janukovics volt államfő hű emberének számított, és korábban erősen támogatta a szeparatista törekvéseket Kelet-Ukrajnában. Az utóbbi időben azonban politikai irányt váltott, igyekezett városában fenntartani a nyugalmat és megakadályozni azt, hogy a szakadárok hasonló forgatókönyvet valósítsanak meg középületek elfoglalásával és „népi köztársaság” kikiáltásával, amint azt Donyeckben és a térség más városaiban tették.

Ukrán honlapoknak nyilatkozó megfigyelők valószínűnek tartják, hogy Kernesz ellen azért követték el a merényletet, hogy az ukrán válság közepette újabb feszültséget gerjesszenek Harkivban. Eszerint nem kizárt az sem, hogy esetleg az orosz titkosszolgálatok állnak a gyilkossági kísérlet hátterében. Az 1959-ben Harkivban született politikus a februári kijevi hatalomváltásig kormányon volt Régiók Pártjának tagja, és 2010 óta volt a kelet-ukrajnai város polgármestere.

A rendőrkapitányság után a városi tanács épületét is elfoglalták szakadár fegyveresek hétfőn a Donyeck megyei Kosztyantinyivkában – közölte a megyei kormányzat egy szóvivője. Az épületfoglalással újabb kelet-ukrajnai városra terjesztették ki az oroszbarát fegyveres akciókat.

Diplomáciai források szerint az uniós tagállamok képviselői arról állapodtak meg hétfői brüsszeli zárt ülésükön, hogy az ukrajnai konfliktus miatt további 15 orosz tisztviselőt sújtanak vagyonbefagyasztással és beutazási tilalommal.

Az EU Ukrajna szuverenitásának megsértése vagy veszélyeztetése miatt eddig 33 krími és orosz politikus, illetve katonai vezető ellen rendelt el ilyen célzott büntetőintézkedést. A szankciók akkor lépnek hatályba, amint az erről szóló rendelet megjelenik az unió hivatalos közlönyében. A neveket hivatalosan mindaddig nem is hozzák nyilvánosságra.

Amerikai tervek

Újabb szankciókat vezet be az Egyesült Államok Oroszország ellen az ukrajnai válság miatt – jelentette be Barack Obama amerikai elnök hétfőn Manilában. Az új amerikai szankciók elsősorban a „high-tech hadianyagok”.

Tony Blinken amerikai helyettes nemzetbiztonsági tanácsadó vasárnap a CNN televíziónak adott interjúban azt mondta, hogy a Moszkva-ellenes szankciók újabb köre Vlagyimir Putyin orosz elnök közvetlen környezetét érintheti majd.

Zöld utat kap a lengyel kezdeményezés?

A Lengyelország által javasolt energiaunió megvalósítása nem könnyű és sok időbe telik, de helyes válasz a legutóbbi ukrajnai eseményekre és Oroszország viselkedésére – jelentette ki hétfőn Jean-Claude Juncker volt luxemburgi miniszterelnök, akit az Európai Néppárt az Európai Bizottság elnökének jelölt.

Donald Tusk április elején jelentette be, hogy Lengyelország energiaunió létrehozását javasolja az EU-nak az orosz energiafüggőség csökkentésére, és diplomáciai offenzívát indít e cél megvalósítására.

Helyszíni médiajelentések szerint mintegy 15-20, automata gépkarabélyokkal felfegyverzett szeparatista hajtotta végre a két épület elfoglalását. A város parancsnoka, akit helyben „Békefenntartó” néven ismernek, közölte: népszavazás megrendezését követelik a terület státusáról. A 80 ezres lakosságú Kosztyantinyivka Donyecktől mintegy 70 kilométerre északra található.

Donyeck megyéhez hasonlóan a kelet-ukrajnai Luhanszkban is kikiáltották vasárnap a „népi köztársaságot” azok a szakadárok, akik megszállva tartják az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) helyi részlegének épületét – írja a Szevodnya című ukrán lap hírportálja.

A lap helyszíni beszámolója szerint néhány százan rendeztek demonstrációt vasárnap az ország legkeletibb megyéjének székhelyén. A tüntetésen szó volt arról, hogy a helyi szeparatisták a donyeckiekhez hasonlóan népszavazást kezdeményeznének a terület „luhanszki népi köztársaság” néven való függetlenné válásáról Ukrajnától. A megmozduláson ugyanakkor nem vett részt a megye szakadárok által önkényesen megválasztott polgármestere, Valerij Bolotov. Moszkva-barát szakadárok április 6-án foglalták el a luhanszki SZBU épületét, amelyet azóta is megszállva tartanak.

Országos népszavazás megtartását javasolta a régiók hatásköreinek kiszélesítéséről az ügyvivő ukrán államfőnek Szerhij Taruta, Donyeck megye kormányzója és Olekszandr Lukjancsenko, Donyeck városának polgármestere – közölte hétfőn a kelet-ukrajnai megye állami közigazgatási hivatala. A város legitim polgármestere és az Olekszandr Turcsinov ügyvivő elnök által kinevezett megyei kormányzó azt indítványozták, hogy a május 25-re kiírt elnökválasztással egy időben rendezzék meg a referendumot.

Taruta szerint a régiók önrendelkezésének kibővítésével együtt önkormányzati rendőrségek létrehozását is népszavazásra kellene bocsátani. A kormányzó szerint az összukrajnai népszavazás egyesítené az országot a reformok és az európai normák bevezetése mellett. Az orosz szakadárok hétvégi akcióiról ide kattintva olvashat bővebben.

Az Európai Bizottság részéről hétfőn az Olli Rehn gazdasági és monetáris ügyekért felelős biztost helyettesítő Siim Kallas aláírta a korábban bejelentett, egymilliárd eurós kedvezményes hitelről szóló megállapodást Ukrajnával – közölte a brüsszeli testület.

A közleményből kiderül, hogy az uniós segítség azt a célt szolgálja, hogy Ukrajna fedezni tudja sürgős külső finanszírozási szükségleteit, a pénz folyósítása pedig konkrét gazdaságpolitikai feltételekhez, valamint a Nemzetközi Valutaalappal aláírt megállapodás végrehajtásához kötött.