Hungarikum és transzilvanikum: Orbánék megőrizték a bizalmat

Az erdélyi sajtót a külhoni magyarok szavazata foglalkoztatta.

A székelyföldi Háromszék napilap vezércikkében igazi hungarikumnak minősítette, hogy a kormányzó pártok úgy vezették ki a legmélyebb gödörből az országot, hogy a lakosság bizalmát mindvégig megőrizték. A vezércikkíró a hungarikumot kiegészítő sajátosságnak, egyfajta „transzilvanikumnak” minősítette, hogy „a külhoni magyarság körében 95 százalék körüli a Fidesz támogatottsága\".

Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke szerint a vasárnapi választások nyomán létrejövő legitim, erős magyar kormány az erdélyi magyarságnak is a szószólója lehet a régióban és Brüsszelben. A politikus azt is hozzátette, a nemzetpolitikában többéves összehangolt munkára van szükség. Ezért kölcsönös érdek, hogy a magyar kormány folytasson párbeszédet a Kárpát-medencei magyarság kérdéseiről a demokratikus magyar pártok vezetőivel, és törekedjen konszenzusra. „A határon túli magyarság kérdése nem lehet a megosztás tárgya Magyarországon” – tette hozzá Kelemen Hunor.

A kolozsvári Szabadság napilap vezércikkírója szerint nem lehet a határon túliak szavazati jogával magyarázni a Fidesz nagy arányú győzelmét. A magyarországi „baloldal megnyugodhat: ezt a kormányt a tősgyökeres magyarországi szavazó választotta újra ekkora arányban” – olvasható a lapban. Szerinte a szavazást „afféle késve érkezett történelmi igazságtételként”, „a magyar nemzethez tartozás szimbolikus gesztusaként” élték meg az erdélyi magyar választók.

A székelyföldi Hargita népe vezércikkírója szerint most még nem volt döntő a külhoni magyarok szavazata, de a későbbiekben lehet ez másképp is.

A román lapok többsége az AFP francia hírügynökségnek a román Agerpres hírügynökség által is átvett megfogalmazását használva az „antidemokratikus kisiklásokkal vádolt populista Orbán Viktor konzervatív pártjának” győzelméről számolt be. Az Adevarul című liberális lap címsorban emelte ki a választásokról szóló tudósításában, hogy mintegy százezer, Romániában élő magyar is részt vett a voksoláson, a Gandul című független lap azt hangsúlyozta, hogy a Jobbik „szélsőségesei” nagyon magas százalékot értek el.

A jobboldali román államfőhöz közel álló Evenimentul Zilei úgy értékelte: Orbán Viktornak, aki a pénzügyi katasztrófa küszöbén vette át az országot 2010-ben, sikerült rendbe tennie a gazdaságot, még ha a külföldi vállalatok kárára is, és újraválasztása elsősorban a rezsi húsz százalékos csökkentésének köszönhető.

A jobboldali Romania Libera arról közölt elemzést, hogy a Fidesz győzelmével és a Jobbik megerősödésével egy olyan „oroszbarát” politika nyert teret Magyarországon, amely a krími válság közepette a kétoldalú magyar–román kapcsolatokban is feszültségekhez vezethet.

A Hospodárské Noviny (HN) szlovák gazdasági-közéleti napilap a magyar kormány elmúlt négy évének legjelentősebb gazdasági lépéseit felidézve megjegyzi: a választás eredményei azt jelzik, hogy a magyaroknak megtetszett Orbán Viktor kormányának gazdaságpolitikája, amely egyebek mellett csökkentette a magánszemélyek jövedelemadóját, és új adókat vezetett be a nagy külföldi cégek és bankok, azaz „az állam első számú ellenségei” számára. A HN szerint a magyar gazdaság „hosszú távon rossz pályára van állítva”.

A HN hétfői, „Orbán mint Fico” című kommentárjában a magyar és a szlovák miniszterelnök, valamint a kormányaik politikája közötti „hasonlóságokra” mutat rá.

Orbán Viktornak vasárnapi győzelmével azt sikerült elérnie, amit még egy magyar kormányfőnek sem a történelmi Magyarország szétesése óta: harmadszor vezette győzelemre pártját a parlamenti választásokon – írta a pozsonyi Pravda.

Nem volt tétje a vasárnapi választásnak, nem azért, mert a győztes eleve biztos befutónak számított, hanem mert „senki nem ígért semmit” a leváltáson vagy a folytatáson kívül – írta hétfői kommentárjában a pozsonyi Új Szó. A szlovákiai magyar nyelvű lap „Tét nélkül” című kommentárjának írója a jövőbeli lehetőségeket elemezve úgy véli: nyolc év kormányzás után a legjobban kommunikáló pártot is megutálják az emberek, a baloldal pedig várhatóan külön-külön kezd majd új életet, a következő választáson e „logika alapján nekik kellene nyerniük”.

Hozzáteszi: ehhez viszont (a baloldalnak) többet és jobbat kellene produkálnia, mint az utóbbi időszakban, mert ha nem, könnyen előfordulhat, hogy 2018-ban a Fidesz fő ellenfele a Jobbik lesz.

A Financial Times értesülése szerint a baloldali ellenzéki szövetség Budapesten működő külföldi nagykövetségeknek írt levélben sorolta fel panaszait a választási rendszerrel kapcsolatban.

Kester Eddy, a londoni gazdasági napilap budapesti tudósítója az újság online kiadásán hétfő délelőtt megjelent cikkében idézett a Financial Times birtokába került levélből, amely szerint a baloldali szövetség nem tudta kommunikálni üzenetét, mivel az új választási törvények megtiltották a fizetett televízió- és rádióhirdetéseket, a szabadtéri reklámfelületeket pedig Fidesz-közeli cégek ellenőrzik.

A nagykövetségeknek küldött levél felveti az ellenzéki nagygyűlést közvetítő ATV-re tiltott politikai reklám címén kirótt egymillió forintos bírság ügyét, és kiemeli azt a rendelkezést, amely szerint csak akkor lehetséges miniszterelnök-jelölti vita, ha arra mind a 18 párt meghívást kap.

A levél szerint a 18 párt közül nyolc „bizniszpárt”, amelyeket csak az állami finanszírozásért és a Fidesz-ellenes szavazótábor megosztására hoztak létre. Az ellenzék a levélben felrója azt is, hogy az újonnan állampolgárságot szerzett külhoni magyarok levélben is szavazhattak, a külföldön dolgozó magyaroknak viszont a legközelebbi nagykövetségre kellett utazniuk.

A The Daily Telegraph című tekintélyes konzervatív brit napilap szerint „a bírálói által antiszemitizmussal vádolt” Jobbik választási eredményét szoros figyelem övezi abból a szempontból, hogy ad-e iránymutatást más nacionalista jobboldali pártok várható teljesítményére a jövő havi európai parlamenti választásokon. A Telegraph szerint a Jobbik már az előző választásokon is sokakat megdöbbentett Európában azzal, hogy parlamenti mandátumokhoz jutott.

A könnyű győzelem ellenére nehéz feladat elé néz Orbán címmel közölt írást a Die Presse című konzervatív osztrák napilap. „Ha a lakosság számára nem sikerül visszahoznia a fejlődést és a jólétet, az országot további politikai radikalizálódás fenyegeti” – írja a szerző. Úgy véli, Orbánnak át kell gondolnia a külföldi vállalatokkal szembeni politikáját, mivel nemcsak a szakemberek, hanem a befektetők is kivonulnak az országból.

A nemzetközi cégekre kivetett különadó csak egy a sok „önkényes” törvényalkotási gyakorlat közül. A választások előtt meghirdetett tízpontos programról megjegyzi: „Kétségtelenül nagyravágyó a politikai program. Azt azonban, hogy a  nacionalista politika folytatása és a szükséges gazdasági nyitás között (Orbán) összhangot tud-e teremteni, nem csak a legélesebb bírálói kétlik” – zárja írását a szerző.

A Der Standard című osztrák liberális lap párhuzamot vont Orbán Viktor magyar és Robert Fico szlovák miniszterelnök politikája között. Ficót „Orbán baloldali párjának” nevezi. Az EU megint elfeledkezett Kelet-Európáról című cikk utal a Frankfurter Allgemeine Zeitung című konzervatív német lap tudósítójára, aki szerint Közép-Európában „putyinizálódás” figyelhető meg. Orbán rendszerének veszélye nem csak Magyarországon érezhető, számos országban „repedés” keletkezett a demokrácián, főleg Kelet-Európában – véli a szerző. A probléma mélyebben gyökerezik, hiszen a magyar törvényeket mindig „javítani” és EU-konformmá kellett tenni. Ezt azonban Orbán nem látja be és „tovább provokál” – teszi hozzá kommentárjában Thomas Mayer.

Viktátor nem fog hidat építeni címmel közölt cikket a Kurier osztrák lap. A magyar miniszterelnök egy korábbi, a Kuriernak adott interjúját idézi, amelyben Orbán Viktor megjegyezte: minden európai politikus titokban ilyen (kétharmados) hatalomról álmodik, mint amilyet most ő magánénak tudhat. A mostani választáson Orbán kezére játszott az erőtlen és egymással civakodó baloldali ellenzék, amely semmit tudott felmutatni az „öntudatos populistával” szemben – véli a szerző, aki szerint a győzelem mértékét viszont a kormányfő a rá és a Fideszre szabott választási törvénynek köszönheti.

A magyar választók fele, akik nem rá szavaztak, arra készülhetnek, hogy Orbán nem fog hidat építeni ellenfeleihez, nem fog kompromisszumot keresni,  ez távol áll „Viktator” Orbán természetétől  – jegyzi meg a lap. Ellentámadásokkal, védekezéssel és agresszív retorikával mutatja meg majd az erejét – olvasható a vezércikkben.