Arszenyij Jacenyuk miniszterelnök felszólított kedden minden ukrán politikai erőt: május 25-ig írja alá az új alkotmány tervezetét, hogy a dokumentumot elküldhessék előzetes normakontrollra az alkotmánybíróságnak és a Velencei Bizottságnak, az Európa Tanács alkotmányjogi szakértői testületének.
Az UNIAN hírügynökség beszámolója szerint Jacenyuk erről az ukrán parlamentben beszélt, azon a nyilvános meghallgatáson, amelyet az alkotmány tervezett módosításáról tartottak. A politikus hangoztatta, hogy a jelenlegi „nehéz és viharos időkben Ukrajnában elodázhatatlan az egység” megteremtése. Az alkotmány módosításának célja „nem a hatalomért folytatott harc, hanem a hatalom megosztása”. A módosítások erőegyensúly megteremtését célozzák – tette hozzá.
Az Európai Unió nyilvánosságra hozta kedden annak az újabb 15 személynek a nevét, akik ellen szankciókat vezetett be Moszkvának az ukrán válságban játszott szerepe miatt. A listára tíz orosz állampolgár és a délkelet-ukrajnai szeparatisták öt vezetője került fel. A büntetőintézkedések újabb köre ezúttal nem érint üzletembereket.
Az unió vagyonbefagyasztással és utazási tilalommal sújtja Dmitrij Kozak orosz miniszterelnök-helyettest, Valerij Geraszimov orosz vezérkari főnököt, Igor Szergunt, a katonai hírszerzés (GRU) főnökét, Oleg Belavencevet, az orosz elnök krími képviselőjét, Oleg Szavelcev Krím-ügyi minisztert, Szergej Menyajlót, Szevasztopol kormányzóját, Ljudmila Sevcovát és Szergej Nyeverovot, az orosz parlament alsóházának alelnökeit, Olga Kovityigyi szenátort és Igor Sztrelkovot, a GRU munkatársát. A délkelet-ukrajnai személyek közül Herman Prokopjev és Valerij Bolotov szeparatista mozgalmi vezető, Andrij Purgin, a „donyecki népi köztársaság” vezetője, valamint Denisz Pusilin és Szerhij Ciplakov, Purgin két munkatársa került rá a feketelistára.
Az Egyesült Államok és az Európai Unió szankciós listája közötti jelentős különbség, hogy az európaiak nem vettek célba nagybankokat, energetikai, illetve más – részben Vlagyimir Putyin orosz elnök személyéhez áttételesen kötődő – ipari nagyvállalatokat, vállalati vezetőket.
A döntéssel 48-ra nőtt azoknak a személyeknek a száma, akik ellen az EU szankciókat vezetett be az ukrán válság miatt. Az EU-tagállamok brüsszeli nagykövetei hétfőn döntöttek a szankciós lista kibővítéséről, az erről szóló rendelet kedden jelent meg az unió hivatalos közlönyében.
Egyre jobban érzékelhetőek a humanitárius katasztrófa jelei Ukrajnában – jelentette ki az orosz Szövetségi Migrációs Szolgálat vezetője a parlament felsőházában kedden tartott éves beszámolója során. Konsztantyin Romodanovszkij azt mondta, naponta 5-6 ezer megkeresést kapnak ukrán állampolgároktól, akik hosszú ideig szeretnének Oroszországban maradni. „Ez nagyon komoly szám, korábban egyetlen ilyen kérelem sem volt” – tette hozzá.
Az orosz bevándorlási hatóság elnöke arról is beszámolt a felsőháznak, hogy a márciusban Oroszországhoz csatolt Krím félszigeten 525 ezer orosz állampolgárság iránti kérelmet kaptak és eddig 400 ezer orosz igazolványt adtak ki a kérelmezőknek.
Oroszország egyáltalán nem hajlik arra, hogy az úgynevezett krími forgatókönyv megismétlődjön Délkelet-Ukrajnában – jelentette ki Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes a gazeta.ru orosz című internetes újságnak kedden.
A magas rangú külügyi vezető ugyanakkor megismételte Moszkva álláspontját, miszerint „egyszerűen lehetőséget kell adni az embereknek (Délkelet-Ukrajnában) arra, hogy kellő mértékben részt vegyenek országuk sorsának meghatározásában”.
Izraelbe szállították gyógykezelésre kedden a merényletben súlyosan megsebesített harkivi polgármestert – közölte a Rosszija 24 állami hírtelevízió internetes oldala. A haifai kórház közlése szerint Hennagyij Kernesz állapota stabil. Ukrajna izraeli nagykövetsége tudatta, hogy nem folyt bele Kernesz izraeli kórházi kezelésének intézésébe, és annak költségeit feltehetően nem állami, hanem magánpénz fedezi.
Hétfőn követtek el ellene merényletet: hátba lőtték mesterlövészpuskával, amikor biciklizett vagy kocogott Harkiv egy erdős külterületén. Kerneszt testőrei autóban követték, de nem tudtak közbelépni.
Ukrajna részletes tervet dolgozott ki a Donyeck megyében szakadárok által foglyul ejtett külföldi katonai megfigyelők kiszabadítására az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezettel (EBESZ) közösen – közölte kedden Kijevben Danil Lubkivszkij külügyminiszter-helyettes. A terv részleteiről Lubkivszkij csak annyit árult el, hogy nem veszélyeztetik ártatlan emberek életét, ez ugyanis szavai szerint a kormány alapvető elve minden kelet-ukrajnai terrorakciót érintően. Kifejezte reményét, hogy az EBESZ-megfigyelők hamarosan visszanyerik szabadságukat.
Sajtótájékoztatóján a tisztségviselő üdvözölte az Oroszország ellen hozott újabb európai uniós és amerikai szankciókat. Kijelentette, hogy Ukrajna kész visszaverni az orosz csapatokat, ha átlépik határát. Hozzátette ugyanakkor, reméli, hogy erre nem lesz szükség, és sikerül békés úton rendezni a konfliktust.
A NATO egyelőre nem tudja megerősíteni azt az orosz állítást, hogy az ukrán határ közelében összevont erőket visszavezénylik a laktanyákba – közölte kedden újságírókkal az atlanti szövetség egyik, neve mellőzését kérő diplomatája. A katonák visszavonását Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter jelentette be közleményben, miután hétfőn este telefonbeszélgetést folytatott Chuck Hagellel, az amerikai védelmi tárca vezetőjével.
Az orosz közlés szerint az ukrán határ közelében folytatott hadmozdulatokra azért volt szükség, mert „fennállt a veszélye annak, hogy Ukrajna katonai akciót indít civilek ellen”. Amikor azonban az ukrán hatóságok kijelentették, hogy nem vetnek be reguláris katonai egységeket a fegyvertelen lakosság ellen, az orosz csapatok Sojgu szerint utasítást kaptak arra, hogy térjenek vissza laktanyájukba.
Az ukrán–orosz konfliktus előzményeiért ide kattintson!
