A tárcavezető kiemelte: minden együttműködést az eredmények legitimálnak, és a V4 – a nehézségek ellenére is – igen figyelemreméltó eredményeket ért el. A V4 sikerének egyik titka a miniszter szerint, hogy ellenállt a kísértésnek, és nem engedett be újabb országokat a csoportba, valamint nem hozott létre külön intézményeket az együttműködés megvalósítására.
Martonyi János azt mondta, elsősorban ünnepelni kell az EU-csatlakozás évfordulóján, hiszen alapvetően mindenki elégedett lehet az elmúlt tíz évben elért eredményekkel az esetleges kudarcok ellenére is. Európa újraegyesítése azonban nincs befejezve, ezt folytatni kell – tette hozzá.
Közép-Európa definiálásával kapcsolatban úgy vélte, hogy Václav Hável megfogalmazása helytálló, amely szerint kulturális, szellemi jelenségről van szó, és ez mára gazdasági és politikai valósággá vált. Az 1990-es évek elején még a legoptimistábbak sem remélték, hogy ilyen nagy fejlődést ér el, ilyen nagy siker lesz a visegrádi együttműködés – emelte ki.
A külügyminiszter arra is kitért, hogy a visegrádi országok szerepe, felelőssége egyre nő. Az ukrajnai orosz fegyveres erőszak miatt nem tudni, mi történik a következő napokban, hónapokban, években, és a V4 ebben a kérdésben is fontos szerepet tölt be, a visegrádi harccsoport létrehozása ezért is lényeges – közölte.
Fontos, hogy minden uniós tagállamban minél többen menjenek el szavazni az EP-választáson, hogy erős legitimációval rendelkezzen az EP a következő ciklusban – mondta Martonyi János külügyminiszter hétfőn, a Magyarország EU-csatlakozásának 10. évfordulója alkalmából rendezett nemzetközi konferencia első napjának végén.
Martonyi János felhívta a figyelmet az uniós szerződések, az európai sokszínűség és a tagállamok nemzeti identitásának tiszteletben tartására is. A külügyminiszter hangsúlyozta: az európai integráció súlyos dilemmákkal és kihívásokkal néz szembe.
Miroslav Lajcák szlovák külügyminiszter kijelentette, az uniós csatlakozás komoly előrelépést hozott a csatlakozó országok és azok állampolgárai számára az emberi jogok terén, s a közép-európai régió ma békésebb és virágzóbb, mint korábban volt, országainak fontossága növekedett geopolitikai szempontból az uniós tagságnak köszönhetően.
Hozzátette, hogy vannak dolgok, amelyeken még javítani kell, de hangsúlyozta: a folyamat még zajlik. Befejezetlen a monetáris unió, a bankunió létrehozása, az energiabiztonság erősítése, a szabályok egyszerűsítése, amivel a polgárok közelebb érzik magukhoz Európát, valamint a közös kül- és biztonságpolitika, valamint a védelmi politika is sok kihívást jelent még – mondta.
A régió országainak lakói ma már természetesnek veszik a tagsággal járó előnyöket, elég azonban Ukrajnára tekinteni, hogy lássuk, ezek az eredmények nem maguktól értetődőek – mondta. Különösen fontos az elért eredményekről beszélni az európai parlamenti választások előtt, hiszen vannak Európában euroszkeptikus és EU-ellenes nézetek is – jelentette ki a szlovák külügyminiszter.
A visegrádi országokat érintő példaként említette, hogy még javítható az európai uniós támogatási alapok felhasználásának eredményessége, választ kell találni a romákat érintő társadalmi kérdésekre, és csökkenteni kell a bérszínvonal különbözőségét a régi tagállamokéhoz képest. Fontosnak nevezte azt is, hogy a visegrádi országok és a régió magasabb pozícióba kerüljön az Európai Unió intézményrendszerén belül. Kiemelte: a visegrádi országok már tudják, hogy milyen kihívásokat kell leküzdeni, ezután az a fontos, választ találjanak ezekre a kihívásokra.
Miroslaw Lajcák úgy vélekedett, a szolidaritásnak és a felelősségvállalásnak kéz a kézben kell járnia. „Csak ha magunk is felelősséget vállalunk, akkor hivatkozhatunk mások szolidaritására. Fontos az is, hogy ha nem élünk valamely lehetőséggel, ne Brüsszelt hibáztassuk, hiszen az EU mi vagyunk” – jelentette ki. Fontosnak nevezte a nyitottságot a szabályozások lebontásának irányában, amennyiben az méltányos. Hangsúlyozta a regionális együttműködések fontosságát is, és megállapította: ebben a visegrádi négyek országcsoportja példát mutat. „Egyre többször beszélünk egy hangon négy helyett” – fogalmazott.
Úgy vélekedett, a V4-ek megfelelően határozta meg az előttük álló fontos napirendi pontokat, mint például a biztonsági képességek megosztása, a balkáni csatlakozás elősegítése. „Azt is megértettük, hogy ha sikerül előremozdítani ezeket a célokat, akkor jelentőségünk az EU-ban és a NATO-ban nőni fog” – tette hozzá. Úgy értékelte, hogy a V4 presztízse növekszik, és egyre komolyabb az érdeklődés a csoporttal való együttműködésre az úgynevezett V4 Plusz formájában. „Azt kívánom, hogy egyre gyakrabban és egyre hangosabban hallassuk a hangunkat” – mondta a szlovák külügyminiszter.
Martonyi János a beszéde után a lengyel és a szlovák kollégájával folytatott beszélgetésen – amelyen a cseh külügyminiszter nem tudott részt venni – kiemelte, az EU-tagság kedvező hatással van a visegrádi országok egymás közötti kapcsolataira, ez már sok esetben bebizonyosodott. A visegrádi együttműködés talán még ennél is kedvezőbb hatással jár a kétoldalú kapcsolatokra – fűzte hozzá.
Martonyi János arról is beszélt, hogy a közvélemény-kutatások alapján a magyarok a legtöbb kérdésben az uniós átlag feletti arányban képviselnek proeurópai álláspontot. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy ne lenne EU-szkepticizmus az országban – jegyezte meg. Mint mondta, az európai parlamenti választás kampányában van egy olyan párt, amely az EU-tagságról referendumot tartana, de az elmúlt időben annak is sokat puhult az álláspontja. Talán ez is azt bizonyítja, hogy a magyarok megértik a tagság előnyeit – vélekedett.
A beszélgetésen Miroslav Lajcák szlovák külügyminiszter is kitért arra, hogy az EU-tagság segíti a visegrádi országok egymás közötti kapcsolatainak építését, ugyanis európai módon kell rendezniük az esetleges vitáikat. De csak nagyon kevés kérdésben vannak eltérő állásponton – tette hozzá.
Az ukrajnai helyzettel kapcsolatban a szlovák politikus kijelentette: Oroszországot nem lehet elszigetelni, ahogyan az ország sem szigetelheti el magát, ahhoz túlságosan fontos szereplője a nemzetközi kapcsolatoknak. Miroslav Lajcák azt mondta, nem híve a szankcióknak, de kérdéses, hogy milyen más lehetőségük lehet az országoknak ebben a helyzetben. Tárgyalással mindenesetre jobb eredményt lehet elérni – vélte.
Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter hangoztatta: elképzelhető, hogy Ukrajnának előnyére válna a decentralizáció, amelyet Oroszország követel, de erről Kijevnek kell döntenie. Mindazonáltal Kelet-Ukrajnában biztosan nem szorítják háttérbe az orosz nyelvet, hiszen azt ott mindenki beszéli, arrafelé éppen hogy az ukrán nyelv szenvedhet hátrányt – magyarázta.
Martonyi János azt mondta, hogy az új ukrán vezetőség részéről komoly hiba volt a létező ukrán nyelvtörvény hatályon kívül helyezése. Kijevnek toleránsnak kell lennie az ország minden kisebbségével – közölte.
