„Ne támogassák a maszkok mögé bújó embereket”

A „terrorista egységek” nem hajlandók teljesíteni a genfi egyezségben foglalt megállapodásokat.

Az ukrán válság rendezését célzó genfi megállapodás végrehajtásához a nemzetközi közvetítők támogatására van szükség – közölte kedden Didier Burkhalter svájci elnök és külügyminiszter, aki jelenleg az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) soros elnöki tisztét is betölti. Burkhalter méltatta az ukrán hatóságok „első lépéseit” az április 17-én Oroszország, az Egyesült Államok, Ukrajna és az EU által kötött genfi megállapodás végrehajtásával kapcsolatban.

A soros elnök utalt az épületeket megszállók számára biztosítandó amnesztia jogi előkészítésére és Ukrajna decentralizálásának megvitatására, amibe Kijev beleegyezett. Az EBESZ soros elnöke aggodalmát fejezte ki a kelet-ukrajnai erőszakos cselekmények és túszejtések miatt. A problémák megoldásának kulcsa a genfi megállapodás megvalósítására irányuló politikai akarat – fejtette ki az elnök.

Burkhalter az ukrán hatóságok és az EBESZ-megfigyelők teljes körű támogatására szólította fel Oroszországot, az Egyesült Államokat, Ukrajnát és az EU-t. Egyúttal hangsúlyozta a fegyverek leadásának, az erőszaktól való tartózkodásnak és a megszállt épületek kiürítésének szükségességét.

A Krím félsziget és Szevasztopol újraegyesítése Oroszországgal a történelmi igazságtételt szolgálta, a csatlakozást kimondó, demokratikusan bonyolított népszavazás pedig megfelelt a nemzetközi jogszabályoknak – jelentette ki Dmitrij Medvegyev orosz kormányfő a parlament alsóháza előtt kedden.

A miniszterelnök a kormány munkájáról tartott, több mint egy óráig tartó éves beszámolójában elismerte, hogy a Krím félsziget Ukrajnától való elcsatolása miatt Oroszországgal szemben alkalmazott nyugati büntetőintézkedések „példa nélkül álló helyzetet teremtettek” országában, de azt hangoztatta, hogy a kormány képes a következmények minimalizálására.

Dmitrij Medvegyev szerint Oroszország először került „háromszoros nyomás” alá. Egyrészt az instabil világgazdaság, másrészt „a vezető országok (az Európai Unió tagállamai, az Egyesült Államok) barátságtalan politikája”, harmadsorban pedig maga az orosz gazdaság problémái nehezednek rá – magyarázta a kormányfő.

A politikus kifejtette, meg van győződve arról, hogy „a Nyugat barátságtalan lépései” (a büntető intézkedések) miatt Oroszország védelmi iparát és biztonságát semmi veszély sem fenyegeti. „A védelmi szektor mindig is nemzeti büszkeségünk volt, amely az utóbbi években saját lábára állt. Nem engedjük, hogy megszenvedje bárkinek a barátságtalan lépéseit” – közölte Medvegyev.

Hozzátette, hogy Oroszország magabiztosan a második helyet foglalja el a világ fegyverpiacán és a kormányzat szándéka az, hogy megerősítse az orosz fegyverexport helyét. Ennek érdekében Moszkva nemcsak hagyományos partnereivel, köztük Indiával és Kínával szándékozik erősíteni kapcsolatait, hanem Dél-Amerikában és az afrikai kontinensen is új vásárlókat és együttműködő partnereket keres.

A március 16-án tartott krími népszavazáson a voksolók csaknem 100 százaléka mondott igent a félsziget és az ott lévő Szevasztopol város Oroszországhoz csatlakozására, majd két napra rá az orosz elnök és a krími vezetők a Kremlben aláírták az erről szóló megállapodást.

Az orosz kormányfő ezzel kapcsolatosan azt mondta, hogy a területek „a Krím népének nyílt és becsületes véleménynyilvánítása alapján, az általánosan elfogadott demokratikus eljárásoknak és a nemzetközi jogi normáknak megfelelő népszavazás eredményeként tértek vissza” Oroszországhoz.