„Ne támogassák a maszkok mögé bújó embereket”

A „terrorista egységek” nem hajlandók teljesíteni a genfi egyezségben foglalt megállapodásokat.

Az elnöki hivatal tájékoztatója szerint az ukrán politikus kijelentette: ahelyett, hogy a „terroristák” az ukrajnai válság rendezését célzó tervvel összhangban letennék a fegyvert, és elhagynák az általuk megszállt hivatali épületeket, hétfőn újra elfoglalták a városi rendőrkapitányságot a Donyeck megyei Kramatorszkban, a rendőrfőnököt pedig túszul ejtették. Leszögezte, hogy Ukrajna megfelelő válaszlépéseket fog tenni.

Turcsinov tájékoztatta az amerikai alelnököt arról, hogy Ukrajnában folyik a végrehajtói hatalom teljes spektrumának reformja. „Fokozatosan helyre kívánjuk állítani a kormányzati intézmények egész rendszerét, valamint az állampolgárok és az állam közötti kapcsolatokat” – fogalmazott az ügyvivő államfő. Szavai szerint különös figyelmet fordítanak a decentralizációra, azaz nagyobb önrendelkezési jogot igyekeznek biztosítani a régióknak, beleértve annak a lehetőségét is, hogy maguk válasszák meg vezetőiket, és rendelkezhessenek saját költségvetésük fölött.

A házelnök kijelentette, hogy az ország lakosságának túlnyomó többsége „egységes, oszthatatlan, demokratikus Ukrajnát akar a régiók jogainak kiterjesztése és erősítése mellett”. Hangsúlyozta, hogy a vezetés különös figyelmet fordít a május 25-i ukrajnai elnökválasztás „tisztaságára és átláthatóságára”.

Az elnöki hivatal közleménye szerint Joe Biden biztosította tárgyalópartnerét, hogy az Egyesült Államok üdvözli és támogatja az Ukrajnában végbement változásokat, és kész minden segítséget megadni az országnak ahhoz, hogy ezen az úton haladjon tovább.

Oroszország nemzetközileg még jobban elszigetelődik, ha tovább támogatja a Kelet-Ukrajnában középületeket elfoglaló szakadárokat – jelentette ki Joe Biden amerikai alelnök kedden Kijevben, Arszenyij Jacenyuk ukrán kormányfővel folytatott megbeszélése utáni közös sajtótájékoztatójukon.

„Egy nemzetnek sem szabad fenyegetnie a vele szomszédos országot oly módon, hogy csapatait a közös határhoz vezényli” – jelentette ki az amerikai politikus. Szavai szerint az Egyesült Államok azt akarja, hogy Moszkva ne támogassa a „maszkok mögé bújó, katonai egyenruhát viselő embereket”, akik épületeket foglalnak el Ukrajna keleti részén. Szükségesnek nevezte, hogy Oroszország képviselői csatlakozzanak az Európai és Biztonsági Együttműködési Szervezet (EBESZ) kelet-ukrajnai missziójához.

Az ukrán válság rendezését célzó genfi megállapodás végrehajtásához a nemzetközi közvetítők támogatására van szükség – közölte kedden Didier Burkhalter svájci elnök és külügyminiszter, aki jelenleg az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) soros elnöki tisztét is betölti. Burkhalter méltatta az ukrán hatóságok „első lépéseit” az április 17-én Oroszország, az Egyesült Államok, Ukrajna és az EU által kötött genfi megállapodás végrehajtásával kapcsolatban.

A soros elnök utalt az épületeket megszállók számára biztosítandó amnesztia jogi előkészítésére és Ukrajna decentralizálásának megvitatására, amibe Kijev beleegyezett. Az EBESZ soros elnöke aggodalmát fejezte ki a kelet-ukrajnai erőszakos cselekmények és túszejtések miatt. A problémák megoldásának kulcsa a genfi megállapodás megvalósítására irányuló politikai akarat – fejtette ki az elnök.

Burkhalter az ukrán hatóságok és az EBESZ-megfigyelők teljes körű támogatására szólította fel Oroszországot, az Egyesült Államokat, Ukrajnát és az EU-t. Egyúttal hangsúlyozta a fegyverek leadásának, az erőszaktól való tartózkodásnak és a megszállt épületek kiürítésének szükségességét.

A Krím félsziget és Szevasztopol újraegyesítése Oroszországgal a történelmi igazságtételt szolgálta, a csatlakozást kimondó, demokratikusan bonyolított népszavazás pedig megfelelt a nemzetközi jogszabályoknak – jelentette ki Dmitrij Medvegyev orosz kormányfő a parlament alsóháza előtt kedden.

A miniszterelnök a kormány munkájáról tartott, több mint egy óráig tartó éves beszámolójában elismerte, hogy a Krím félsziget Ukrajnától való elcsatolása miatt Oroszországgal szemben alkalmazott nyugati büntetőintézkedések „példa nélkül álló helyzetet teremtettek” országában, de azt hangoztatta, hogy a kormány képes a következmények minimalizálására.

Dmitrij Medvegyev szerint Oroszország először került „háromszoros nyomás” alá. Egyrészt az instabil világgazdaság, másrészt „a vezető országok (az Európai Unió tagállamai, az Egyesült Államok) barátságtalan politikája”, harmadsorban pedig maga az orosz gazdaság problémái nehezednek rá – magyarázta a kormányfő.

A politikus kifejtette, meg van győződve arról, hogy „a Nyugat barátságtalan lépései” (a büntető intézkedések) miatt Oroszország védelmi iparát és biztonságát semmi veszély sem fenyegeti. „A védelmi szektor mindig is nemzeti büszkeségünk volt, amely az utóbbi években saját lábára állt. Nem engedjük, hogy megszenvedje bárkinek a barátságtalan lépéseit” – közölte Medvegyev.

Hozzátette, hogy Oroszország magabiztosan a második helyet foglalja el a világ fegyverpiacán és a kormányzat szándéka az, hogy megerősítse az orosz fegyverexport helyét. Ennek érdekében Moszkva nemcsak hagyományos partnereivel, köztük Indiával és Kínával szándékozik erősíteni kapcsolatait, hanem Dél-Amerikában és az afrikai kontinensen is új vásárlókat és együttműködő partnereket keres.

A március 16-án tartott krími népszavazáson a voksolók csaknem 100 százaléka mondott igent a félsziget és az ott lévő Szevasztopol város Oroszországhoz csatlakozására, majd két napra rá az orosz elnök és a krími vezetők a Kremlben aláírták az erről szóló megállapodást.

Az orosz kormányfő ezzel kapcsolatosan azt mondta, hogy a területek „a Krím népének nyílt és becsületes véleménynyilvánítása alapján, az általánosan elfogadott demokratikus eljárásoknak és a nemzetközi jogi normáknak megfelelő népszavazás eredményeként tértek vissza” Oroszországhoz.