Népszavazással választanának új nevet

Népszavazást tartanak Castrillo Matajudíos nevének megváltoztatásáról.

A népszavazást kezdeményező Lorenzo Rodríguez polgármester elmondta: a falu lakói között Izraelbe utazó üzletemberek is laknak, akik ez esetben nem szívesen mutogatják az útlevelüket. „Ma már elfogadhatatlan ez az név” – tette hozzá. Amennyiben az észak-spanyolországi Burgos közelében fekvő falu lakói a névváltoztatás mellett döntenek, Mota Judios vagy Mota de Judios lehet a település új neve.

A falut 1035-ben alapították, amikor a Spanyolország más részeiből elűzött, vagyonuktól megfosztott zsidók ide menekültek, egy kis dombra, spanyolul motára. Egészen 1492-ig éltek itt, amíg a katolikus királyok el nem rendelték valamennyi zsidó kiűzését az országból, aki nem hajlandó felvenni a katolikus hitet. A polgármesteri hivatal adományokat tervez gyűjteni, hogy finanszírozza a település történelmi múltját feltáró régészeti kutatásokat.

Castrillo Matajudíost elsőként 1623-ban említik írásos emlékek – mondta el az AFP-nek az előzetes történeti kutatással megbízott Ángel Palomino régész. A katolikus hitet felvevő zsidók 1492 után változtathatták meg a falu nevét, hogy vallási buzgalmukról tanúbizonyságot tegyenek. „Az iratok szerint több tömeggyilkosságot is elkövettek itt zsidók ellen, akárcsak Spanyolország, illetve Európa más, zsidók lakta városnegyedeiben” – magyarázta a régész, aki szerint 300-400 család, azaz mintegy 1500 ember élt Castrillo Matajudíos zsidó negyedében a spanyolországi zsidók kiűzése előtt.

A történészek szerint legalább 200 ezer zsidó élt Spanyolországban az 1492-es kiűzésük előtt. Azokat, akik nem voltak hajlandók elmenekülni vagy felvenni a katolikus vallást, elevenen megégették. A „történelmi hiba” jóvátétele érdekében a spanyol kormány februárban törvényjavaslatot fogadott el, amelynek értelmében megkönnyítik a szefárd (spanyolországi) zsidók leszármazottainak honosítását.