Pozitív kampánnyal készülnek a konzervatívok az EP-választásra

Akár minden ötödik mandátumot szélsőséges erők szerezhetnek meg az Európai Parlamentben.

MD
2014. 04. 16. 21:05
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A legjobb recept a jobb- és baloldali szélsőségek ellen a magas részvételi arány, ezért a demokratikus erőknek a választásig hátralévő alig 40 napon mindent meg kell tenniük, hogy a lehető legtöbb támogatójuk elmenjen szavazni – mondta a német-skót családból származó konzervatív politikus, Alsó-Szászország tartomány volt miniszterelnöke egy berlini háttérbeszélgetésen.

A szerdán közzétett friss közvélemény-kutatási eredmények szerint az Európai Néppárt az elmúlt hetekben átvette a vezetést az európai szocialistáktól a május végi európai parlamenti választás előtt.

A kampányban nem a szélsőséges pártokkal kell foglalkozni, hanem azoknak a választóknak az aggodalmaival, akik fontolgatják, hogy a szélsőségesekre szavaznak. Ezért a CDU is „pozitív kampányt” tervez, az erős, versenyképes, demokratikusan, hatékonyan és átláthatóan működő EU jövőképét felvázolva igyekszik megnyerni minél több szavazót – mondta McAllister.

Szerinte Németországban a kampány május elején indul majd be, amikor mindkét országos közszolgálati televízió (ARD, ZDF) rendez egy-egy vitát az Európai Bizottság elnöki posztjára pályázó két fő jelölt – a konzervatív erőket összefogó Európai Néppártot képviselő Jean-Claude Juncker és az európai szocialistákat képviselő Martin Schulz – részvételével.

Martin Schulz a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) politikusa, ami önmagában is indokolja intenzív jelenlétét a németországi nyilvánosságban. Ugyanakkor Jean-Claude Juncker is részt vesz a németországi kampányban, bár egyelőre nem a volt luxemburgi miniszterelnök jeleníti meg a konzervatívokat az utcai plakátokon, hanem főleg Angela Merkel kancellár, a CDU elnöke.

Ha az SPD-nek lenne hasonlóan népszerű politikusa, akkor bizonyára ő mosolyogna a plakátokon, függetlenül attól, hogy pályázik-e valamilyen uniós tisztségre – jegyezte meg McAllister azokkal a szerinte „furcsa” sajtóbeszámolókkal kapcsolatban, amelyek azt emelik ki, hogy Juncker helyett Merkel szerepel a posztereken. Hozzátette, hogy a kancellár személyesen is kiveszi a részét a választási küzdelemből, április 29-én országjárásra indul és valamennyi tartományban tart egy vagy több nagygyűlést.

A választási verseny a szocialistákkal „szoros lesz, de az a meggyőződésünk, hogy mi kerülünk ki belőle győztesen” – mondta McAllister, hangsúlyozva, hogy az Európai Néppárt a felmérések szerint jól áll Németország mellett például Spanyolországban és Lengyelországban, és Franciaországban is mindjobban tör előre.

A politikus a CDU úgynevezett csúcsjelöltje, ami nem tisztséget vagy választási listán elfoglalt helyet jelent, hanem csupán azt, hogy ő a párt kampányának vezetője. Országos lista nincs is, a választók tartományi listákra szavazhatnak Németországban. Az EP-választás sajátossága az is, hogy a CDU és testvérpártja, a bajor CSU a parlamenti választások esetében követett gyakorlattól eltérően külön-külön programmal indul. Erről McAllister elmondta, hogy a két program között sok az átfedés, de néhány pontban különbségek is vannak, például a CSU az Európai Bizottság létszámának csökkentését követeli, amivel a CDU nem ért egyet, és a bajor testvérpárt szorgalmazza a népszavazás intézményének bevezetését uniós ügyekben, amit a CDU ugyancsak elvet.

Tagállami összevetésben Németországból kerül ki messze a legtöbb EP-képviselő. A testületben, amelynek jelenleg 766 fős létszáma a következő parlamenti ciklusban 751-re csökken, a helyek több mint 10 százaléka, összesen 96 mandátum jár Németországnak.

A választáson összesen 24 párt és politikai szervezet indul. A végeredmény a legutóbbi felmérések alapján nagyjából ugyanaz lehet, mint a tavaly őszi parlamenti választáson. A CDU–CSU pártszövetség 40 százalékon áll, az SPD a szavazatok 28 százalékára számíthat. A Zöldek támogatottsága 9 százalékos, a Baloldal 7 százalékon áll.

Az idei németországi EP-választás legnagyobb újdonsága, hogy egy alkotmánybírósági döntés következtében nincsen bejutási küszöb. Eddig a szavazatok legalább 5 százaléka kellett a bejutáshoz. McAllister szerint az új helyzetben nagyjából a szavazatok 1 százalékával már lehet szerezni egy mandátumot az EP-ben, ezért is nagyon fontos, hogy a demokratikus erők mozgósítsák bázisukat, hiszen akár a szélsőjobboldali Német Nemzeti-demokrata Párt (NPD) is megjelenhet az Európai Parlamentben.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.