Pozitív kampánnyal készülnek a konzervatívok az EP-választásra

Akár minden ötödik mandátumot szélsőséges erők szerezhetnek meg az Európai Parlamentben.

A legjobb recept a jobb- és baloldali szélsőségek ellen a magas részvételi arány, ezért a demokratikus erőknek a választásig hátralévő alig 40 napon mindent meg kell tenniük, hogy a lehető legtöbb támogatójuk elmenjen szavazni – mondta a német-skót családból származó konzervatív politikus, Alsó-Szászország tartomány volt miniszterelnöke egy berlini háttérbeszélgetésen.

A szerdán közzétett friss közvélemény-kutatási eredmények szerint az Európai Néppárt az elmúlt hetekben átvette a vezetést az európai szocialistáktól a május végi európai parlamenti választás előtt.

A kampányban nem a szélsőséges pártokkal kell foglalkozni, hanem azoknak a választóknak az aggodalmaival, akik fontolgatják, hogy a szélsőségesekre szavaznak. Ezért a CDU is „pozitív kampányt” tervez, az erős, versenyképes, demokratikusan, hatékonyan és átláthatóan működő EU jövőképét felvázolva igyekszik megnyerni minél több szavazót – mondta McAllister.

Szerinte Németországban a kampány május elején indul majd be, amikor mindkét országos közszolgálati televízió (ARD, ZDF) rendez egy-egy vitát az Európai Bizottság elnöki posztjára pályázó két fő jelölt – a konzervatív erőket összefogó Európai Néppártot képviselő Jean-Claude Juncker és az európai szocialistákat képviselő Martin Schulz – részvételével.

Martin Schulz a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) politikusa, ami önmagában is indokolja intenzív jelenlétét a németországi nyilvánosságban. Ugyanakkor Jean-Claude Juncker is részt vesz a németországi kampányban, bár egyelőre nem a volt luxemburgi miniszterelnök jeleníti meg a konzervatívokat az utcai plakátokon, hanem főleg Angela Merkel kancellár, a CDU elnöke.

Ha az SPD-nek lenne hasonlóan népszerű politikusa, akkor bizonyára ő mosolyogna a plakátokon, függetlenül attól, hogy pályázik-e valamilyen uniós tisztségre – jegyezte meg McAllister azokkal a szerinte „furcsa” sajtóbeszámolókkal kapcsolatban, amelyek azt emelik ki, hogy Juncker helyett Merkel szerepel a posztereken. Hozzátette, hogy a kancellár személyesen is kiveszi a részét a választási küzdelemből, április 29-én országjárásra indul és valamennyi tartományban tart egy vagy több nagygyűlést.

A választási verseny a szocialistákkal „szoros lesz, de az a meggyőződésünk, hogy mi kerülünk ki belőle győztesen” – mondta McAllister, hangsúlyozva, hogy az Európai Néppárt a felmérések szerint jól áll Németország mellett például Spanyolországban és Lengyelországban, és Franciaországban is mindjobban tör előre.

A politikus a CDU úgynevezett csúcsjelöltje, ami nem tisztséget vagy választási listán elfoglalt helyet jelent, hanem csupán azt, hogy ő a párt kampányának vezetője. Országos lista nincs is, a választók tartományi listákra szavazhatnak Németországban. Az EP-választás sajátossága az is, hogy a CDU és testvérpártja, a bajor CSU a parlamenti választások esetében követett gyakorlattól eltérően külön-külön programmal indul. Erről McAllister elmondta, hogy a két program között sok az átfedés, de néhány pontban különbségek is vannak, például a CSU az Európai Bizottság létszámának csökkentését követeli, amivel a CDU nem ért egyet, és a bajor testvérpárt szorgalmazza a népszavazás intézményének bevezetését uniós ügyekben, amit a CDU ugyancsak elvet.

Tagállami összevetésben Németországból kerül ki messze a legtöbb EP-képviselő. A testületben, amelynek jelenleg 766 fős létszáma a következő parlamenti ciklusban 751-re csökken, a helyek több mint 10 százaléka, összesen 96 mandátum jár Németországnak.

A választáson összesen 24 párt és politikai szervezet indul. A végeredmény a legutóbbi felmérések alapján nagyjából ugyanaz lehet, mint a tavaly őszi parlamenti választáson. A CDU–CSU pártszövetség 40 százalékon áll, az SPD a szavazatok 28 százalékára számíthat. A Zöldek támogatottsága 9 százalékos, a Baloldal 7 százalékon áll.

Az idei németországi EP-választás legnagyobb újdonsága, hogy egy alkotmánybírósági döntés következtében nincsen bejutási küszöb. Eddig a szavazatok legalább 5 százaléka kellett a bejutáshoz. McAllister szerint az új helyzetben nagyjából a szavazatok 1 százalékával már lehet szerezni egy mandátumot az EP-ben, ezért is nagyon fontos, hogy a demokratikus erők mozgósítsák bázisukat, hiszen akár a szélsőjobboldali Német Nemzeti-demokrata Párt (NPD) is megjelenhet az Európai Parlamentben.