Az új szabályozásra a március eleji kunmingi terrortámadást követően, a városi közbiztonság megerősítésének céljával került sor. A kunmingi terrortámadás elkövetői késekkel támadtak a dél-kínai város vasútállomásán várakozó tömegre 29 halálos áldozatot és több tucat sérültet hagyva maguk után. Az akciót követően a kormány a kiemelt fontosságú nagyvárosok biztonságának fokozásáról határozott, így Sanghaj mellett Pekingben, a dél-kínai Kuangcsouban, Jünnan tartományban, Tibetben és a nyugati, Hszincsiang-Ujgur Autonóm Régióban várhatók változások.
A felfegyverzett sanghaji rendőrök a 24 milliós metropolis központi részein, így a belvárosban, pályaudvarokon és zsúfolt köztereken járőröznek majd – tájékoztatott a városi közbiztonsági hivatal. Ők alapos kiképzést kaptak, és pszichológiai alkalmassági vizsgálaton is átestek – hangsúlyozta a hivatal. Kínában jellemzően mintegy hat évtizede nem hordanak fegyvert a rendőrök. Az intézkedés éppen ezért megosztja a kínai lakosságot. Egy elmúlt hetekben, 20 ezer fő megkérdezésével készített internetes közvélemény-kutatáson a válaszadók 59 százaléka támogatta a lépést, 41 százalék ugyanakkor ellenezte.
Az országban a fegyvertartást nemzetközi összehasonlításban is nagyon szigorúan szabályozzák, és lőfegyver illegális birtoklásáért akár halálbüntetés is kiszabható. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) 2012-es adatai szerint a kelet-ázsiai országban mindössze 680 ezer hivatalosan regisztrált fegyvertulajdonos volt. Jelentésében a világszervezet ugyanakkor mintegy 60 millióra becsülte a Kínában (illegálisan és legálisan) tartott lőfegyverek tényleges számát. Átlagban száz kínai lakosra így is csak 4,9 fegyver jut, miközben az Egyesült Államokban 89, Németországban 30, Magyarországon 5,5 ez az arány.
