A 2004 óta megszakítás nélkül hatalmon lévő INK a kezdeti sikerek után számos bosszúságot okozott a népnek, többek között a pártot érintő korrupciós botrányok sorozatával, a gazdasági növekedés ütemének lassulásával, valamint a szárnyaló inflációval. A választások előtt készült utolsó felmérés azt mutatja: a kormánypárt szövetségeseivel együtt legfeljebb a voksok 28 százalékát szerezheti meg, ami 111-123 mandátumot jelenthet számára az 543 tagú alsóházban (Lok Szabha). A választások biztos befutójának az ellenzék fő erejét adó hindu nacionalista Bháratíja Dzsanata Párt (Indiai Néppárt, BJP) számít, amely a vele egyesülő pártokkal a szavazatok 38 százalékát zsebelheti be, vagyis 234-246 képviselői helyre lehet jogosult.
Az általános vélekedés az, hogy a híres Nehru–Gandhi-dinasztiához köthető INK jelenlegi arca, kampányfőnöke, a 43 éves Rahul Gandhi közelébe sem ér felmenőinek, köztük dédnagyapjának, Dzsaváharlál Nehrunak, a független India első miniszterelnökének, nagyanyjának, a kormányfősége alatt politikai gyilkosság áldozatául esett Indira Gandhinak vagy – a szintén meggyilkolt – apjának, Radzsiv Gandhi volt kormányfőnek.
A nőtlen sármőrnek – bírálói szerint – nincs politikai tapasztalata és karizmája, a sajtótól távol tartja magát, a parlamentben pedig alig szólal fel. Az INK alelnöki tisztségét is betöltő Rahul Gandhi a választások kimenetele szempontjából döntő fontosságú Uttar Pradés államban található Amethi választókerületet képviseli az indiai alsóházban. A politikus 2004 óta küldöttje a körzetnek, ahol egyre több az elégedetlen hang vele kapcsolatban. „Az utak rosszak, víz alig van, áram is csak alkalmanként, igazából nem változott semmi az utóbbi tíz évben” – panaszkodott az egyik helybéli tanító. Arun Szingh ennek ellenére a Gandhi név mellett teszi majd le voksát, igaz, mint hozzátette, inkább a család iránti hűségből, mint meggyőződésből.
A BJP és az általa vezetett Nemzeti Demokratikus Szövetség (NDA) miniszterelnök-jelöltje ezzel szemben komoly eredményeket tud felmutatni politikusként. A 63 éves Narendra Modit 2001 óta négyszer egymás után választották meg az India északnyugati részén található Gudzsarát állam főminiszterének. Az egykori teaárus munkássága alatt felvirágoztatta a térséget, ahol országos viszonylatban az utóbbi időben a legnagyobb gazdasági növekedést és a legkisebb mértékű korrupciót regisztrálták.
Bár a piacbarát intézkedések híveként számon tartott politikus érdemei vitathatatlanok, személyisége mégis megosztó amiatt, hogy állítólag 2002-ben Gudzsarát vezetőjeként nem lépett közbe, amikor szélsőséges hinduk lemészároltak több mint ezer muzulmánt. Modit ugyan felmentették az üggyel kapcsolatban ellene felhozott vádak alól, a történtek azonban mély nyomot hagytak az ország lakosságának 13 százalékát kitevő vallási kisebbség tagjaiban, akiket félelemmel tölt el az a jövőkép, hogy a hindu vezető lesz India következő miniszterelnöke. Az ellenzéki politikus Rahul Gandhihoz hasonlóan a 200 milliós Uttar Pradésból – az ország szellemi fővárosának tartott hindu szent város, a Gangesz partján fekvő Váránaszí képviselőjelöltjeként – indul a választásokon.