Tökéletesen nyilván mi sem csinálhattuk a dolgokat – így reagált a VS.hu-nak adott interjúban Szájer József arra a felvetésre, hogy az Európai Unióban számos kritika érte az országot. Az uniós képviselő szerint az EP-től búcsúzó egyik legnagyobb kritikusunk a zöldpárti Daniel-Cohn Bendit gyakran nagyon méltatlanul lépett fel, és támadásával karikatúráját nyújtotta annak, ami Magyarországon történik. Szájer szerint ez egy jóérzésű baloldali polgár számára is túlzó lehetett, emlékezettet arra is, amikor személyesen Orbán Viktor miniszterelnökkel csapott össze a zöldpárti politikus.
A bírálatok Szájer megjegyezte azt is: főleg az újabb dolgoknál, mint a válságkezelés és alkotmányozás, vállalták a kísérletezést, és nem minden kísérlet sikerül száz százalékosan. Volt, hogy maguktól, máskor az említett konfliktusokból jöttek rá, hogy módosítaniuk kell. A politikus szerint a régi út kevesebb hibával, de kevesebb eredménnyel is járt volna.
A politikus emlékeztetett arra is, hogy a kötelezettségszegési eljárások tekintetében hazánk a középmezőnyben van. Magyarország szerinte egy ideológiai vita közepébe került, ennek első lépése az volt, amikor a konventben elutasították azt a kezdeményezést, hogy a kereszténység és az Isten szó kerüljön bele az alkotmányos szerződésbe. A magyar parlament viszont másként döntött az alkotmány esetében. A médiatörvény kapcsán is számos ideologikus támadást kaptak.
Arra a kérdésre, várható-e, hogy a nonprofit közműszolgáltatók is bekerüljenek az alkotmányba, Szájer úgy válaszolt: az alkotmányozással és az unió szerződésével sem megy szembe, hogy bizonyos közszolgáltatási területeket nonprofit jellegűnek nyilvánítsanak. Hogy ezt az alkotmányba kell-e tenni, az azon múlik, mennyire tartja a magyar társadalom ezt az ügyet fontosnak.
A pálinkafőzéssel kapcsolatban Szájer hangsúlyozta a kormány álláspontját, miszerint a pálinkafőzés megadóztatása értelmetlen, hiába teszik ezt kötelezővé az EU-ban. Mint fogalmazott: a legfontosabb, hogy az Európai Unió ne avatkozzon olyan ügyekbe, amelyek ránk tartoznak. Biztos, hogy nem közös ügy a bírósági egyenetlen teherelosztás ügye, és nem ilyen a pálinka kérdése – sorolta, hozzátéve azt is, hogy vannak olyan ügyek, amelyekben közösen hatékonyabban tudunk nyomulni. Ilyen az energiabiztonság. Amikor a magyar kormány egyedül tárgyal a Gazprommal, az nem olyan, mint amikor ezt az EU-val közösen teszi – tette hozzá.
Szájer az EU-ból való kilépés ötletét – amelyet a Jobbik szorgalmaz – hülyeségnek nevezte. Szerinte uniós tagságunk mellett szól a történelem, valamint gyakorlatibb érv, hogy Magyarországon a fejlesztések 97 százaléka az EU-ból jön. „Ezeket a fejlesztéseket kidobni bűn lenne. Ez munkahelyeket veszélyeztetne, rontaná az ország versenyképességét és piacra jutási lehetőségeinket. És akkor a szabad mozgásról, vagy az Európába irányuló szabad magyar exportról még nem is beszéltem. A Fidesz mindig a tagság híve volt. De egy olyan tagságé, ahol a nemzeti érdekeket keményen képviseli Magyarország.”
Azzal kapcsolatban, hogy a petíciós bizottságban nem tudták végigvinni a szlovák állampolgársági törvény ügyét, a képviselő úgy vélekedett: az EU olyan kérdéseket, amelyek bilaterális konfliktusokat érintenek, igyekszik szőnyeg alá söpörni. Ilyen esetben a legjobb stratégia az, ha azokat a kisebbségvédelemben érdekelt magunk köré gyűjtjük. Az azonban előrelépésnek tekintendő, hogy a kisebbségek jogai bekerültek a lisszaboni szerződésbe – főzte hozzá Szájer.
Szájer szerint a törvényhozás tekintetében lerakták az alapokat az elmúlt négy évben, „így önmagunkkal kerülnénk ellentmondásba, ha hétről hétre módosítanánk a szabályokat”.
