Kedden közzétett elsőfokú ítéletében elmarasztalta Magyarországot az Európa Tanács égisze alatt Strasbourg-ban működő Emberi Jogok Európai Bírósága a tényleges – vagyis a felülvizsgálat lehetőségét kizáró – életfogytiglani szabadságvesztés büntetés miatt.
A bíróság a különböző erőszakos bűncselekményekért – köztük háromrendbeli emberölésért, valamint rablásért – elítélt és a szegedi börtönben fogva tartott, 1966-os születésű Magyar László ügyében megállapította: a későbbi szabadlábra helyezés eshetőségét kizáró ítélet magalázó bánásmódnak minősül, és így sérti az emberi jogok európai egyezményének 3. cikkében foglalt előírásokat.
Az Emberi Jogok Európai Bíróságának érvelése szerint az életfogytig tartó szabadságvesztésre elítélttől nem lehet magatartásbeli együttműködést elvárni akkor, ha eleve jogilag kizárt, hogy bármikor később – bármilyen távoli jövőben is – felmerülhet az ügy felülvizsgálata annak az esélyével, hogy az elítélt az addigi magatartása alapján esetleg vissza is nyerheti szabadságát.
A strasbourg-i bírák azt is megállapították, hogy a magyar hatóságok a 2002-ben elkezdett és véglegesen, jogerősen csak 2010-ben lezárt, vagyis mintegy nyolc éven át elhúzódó eljárással megsértették az ügy ésszerű határidőn belüli elbírálásának az emberi jogok európai egyezménye 6. cikkében foglalt követelményét. Ez utóbbi pont miatt 2000 euró nem vagyoni kártérítést, az eljárási költségek megtérítésére pedig 4150 eurót – összesen tehát 6150 eurót – ítéltek meg Magyar Lászlónak. (Az összköltséget 5000 euróra tették, de az Európa Tanács jogsegély-szolgálata eleve nyújtott 850 euró támogatást, így jött ki a 4150.)
Ami viszont a tényleges életfogytiglani büntetés megítélését illeti, azzal kapcsolatban – azontúl, hogy kimondták e büntetésfajta emberi jogokat sértő, pontosabban az emberi jogok európai egyezményének előírásaiba ütköző mivoltát – nem rendeltek el egyéb szankciót.
A panaszos a keresetében eredetileg 65 ezer euró nem vagyoni kártérítést és 6350 euró költségtérítést kért.
A strasbourg-i eljáró bírói tanács egyik tagja különvéleményben szögezte le, hogy a 6. cikkben említett, ésszerű ügyintézési határidőre vonatkozó követelmény kapcsán sem tart indokoltnak nem vagyoni kártérítést az ilyen súlyos bűncselekmények miatt elítélt személy számára.
A Emberi Jogok Európai Bíróságának ítéleteit az ET-tagországok kötelesek végrehajtani. Törvénymódosítást ugyanakkor nem írhat elő a strasbourg-i bíróság, csak vagyoni, illetve nem vagyoni kártérítést szabhat ki. Európa számos tagállamának büntetőjogában létezik a felülvizsgálat lehetősége nélküli, vagyis ténylegesen letöltendő életfogytiglani szabadságvesztés jogintézménye.
