Paradox módon az uniós választásokon nagy valószínűséggel a demagóg nézeteket valló – jelenleg ellenzékben lévő – szélsőjobb- és -baloldali formációk érnek el komolyabb, habár csak viszonylagos sikereket – írta a baloldali brit The Guardian. Ahogy a hagyományos értékeket képviselő jobb- és balközép pártok támogatottsága csökken, és az emberek egyre jobban veszítik el az unióba vetett bizalmukat, a szélsőségesek úgy erősödnek.
Simon Hix, a londoni Gazdaságtudományi Egyetem európaipolitika-professzora úgy véli: „Ami most Európa-szerte történik, az a mainstream politikai pártok hanyatlása. A szociáldemokraták nem tudnak új munkahelyeket teremteni és igyekeznek megnyirbálni a közkiadásokat, ezért nem tudják megszólítani az alacsonyabb jövedelmű szavazókat” – magyarázta a professzor.
„A jobbközép pedig eltérő nagyvárosi értékítélete miatt – és azért, mert a szavazótábor úgy látja, hogy ezeket a pártokat saját anyagi érdekeik ejtették foglyul – elvesztette a vidéki konzervatívok támogatását” – mondta. Hix szerint Európa vezetői nagy hibát követnek el azzal, hogy figyelmen kívül hagyják az uniószkeptikus erőket.
A szélsőséges pártok megerősödése az Európai Parlamentben (EP) nem veszély, hanem figyelmeztetés – mondta el az MNO-nak Marján Attila, a Magyar Külügyi Intézet európai kutatási igazgatója. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanszékvezetője szerint ez komoly jelzés lehet az európai politikai elit számára, remélhetőleg megértik ezt az üzenetet, és a megfelelő választ adják majd. A szélsőséges és EU-ellenes pártok megerősödése a társadalmi hangulat változásának leképeződése – tette hozzá.
Marján úgy látja, az EU-ellenesség felerősödése az EP-ben a nagy néppártokat mindenképpen arra kényszeríti majd, hogy harcosabban álljanak ki az unió ügye mellett. Vagyis egy politikailag markánsabb, érdekesebb parlamenti ciklus elé nézünk, ez talán még jót is tehet az Európai Parlament és az EU politikai profiljának és társadalmi imidzsének.
A szakember szerint a szélsőséges EP-képviselők semmiképpen sem alkotnak majd blokkoló kisebbséget. „Az EP jobbközép és balközép pártjai vélhetően együtt a parlamenti mandátumok mintegy hatvan százalékát szerzik majd meg, ráadásul a bal- és jobboldali szélsőségesek alapvetően különböző politikai platformon állnak, nem lehet őket egy kalap alá venni.” Az EU-ellenesség mint potenciális közös nevező kevés lesz – vélekedett az elemző.
Alapvetően az elhúzódó válság miatt erősödtek meg a szélsőséges pártok – mutatott rá a közszolgálati egyetem tanszékvezetője. Ez teljesen természetes, és a történelem során menetrendszerűen kialakuló fejlemény – tette hozzá. „Az Európai Unió, az eurózóna és sok tagállam a második világháború óta nem élt meg ilyen mély válságot, rekordméretű a munkanélküliség és számos országban igen kemény megszorítások vannak.” Az emberek elvesztették a bizalmukat a jelenben és a jövőben. Az ajánlat pedig egyszerű és hangzatos, az érzelmekre apelláló – mondta Marján. Sajnos azonban valójában nincsenek egyszerű válaszok, ezt mindenki tudja a szíve mélyén, de nem könnyű elfogadni – fejtette ki az elemző.
Marján szerint a szélsőséges erőknek nincsen erejük arra, hogy más irányt szabjanak az uniónak, sőt megerősödésük akár még az EU igenlésének felerősödését is kiválthatja a nagy pártokból, hiszen eddig erre alapvetően nem volt szükség: a békés konszenzus az volt, hogy semmilyen komoly politikai erő nem kérdőjelezi meg azt, hogy kell-e EU.
„Az EU sosem volt közel az emberekhez: érthetetlen és félremagyarázott intézményi hálót lát az európai választópolgár.” Ezen változtatni kell: az elitvezérelt építkezés a médiapolitizálás korában már nem működőképes modell – mutatott rá a szakember. Bátor és türelmes politikusok kellenek nemzeti és európai szinten egyaránt, akik képesek elmagyarázni nekünk, választópolgároknak, hogy miről szól a közös építkezés – tette hozzá.
Másrészt Európának ki kell lábalnia végre a válságból: ha az európaiak úgy érzik, nincs stabilitás az életükben, nehezen várható el tőlük az európai eszmék iránti lojalitás. Jó lenne, ha a következő európai politikai ciklus erről a felismerésről szólna – zárta szavait a külügyi intézet munkatársa.
