Baka-ügy: több panaszt is elutasított Strasbourg

Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) kedden döntött az egykori főbíró kontra magyar állam ügyében.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) kedden Strasbourg-ban kihirdetett elsőfokú ítélete szerint a magyar hatóságok megsértették Baka Andrásnak, a Legfelsőbb Bíróság volt elnökének a véleménynyilvánítási szabadsághoz fűződő jogát. A testület kedd reggel közzétett ítélete szerint megalapozottnak látta Baka keresetét, amiben azt kifogásolta: 2011-ben azért váltották le a Legfelsőbb Bíróság (a későbbi Kúria) elnöki tisztségéből, mert kifogásolta a kormánykoalíció egyes törvényeit. A bíróság Baka egyes panaszpontjait elutasította, más pontok tekintetében további tájékoztatásra tart igényt. Baka vagyoni kártérítést is kért, ennek összegéről még nem döntött a bíróság.

A kabinet a kézhezvétel után áttanulmányozza a volt legfelsőbb bírósági elnök ügyében született strasbourg-i ítéletet, majd ezt követően hoz döntést, ha szükséges – közölte Giró-Szász András kormányszóvivő az MTI érdeklődésére. Az Emberi Jogok Európai Bírósága kedden kihirdetett elsőfokú ítélete szerint a magyar hatóságok megsértették Baka András véleménynyilvánítási szabadsághoz fűződő jogát. A volt főbírót a strasbourg-i testület szerint emberi jogi jogsérelem érte azzal is, ahogyan – jogszabály meghozatalával – idő előtt elmozdították állásából.

A Baka András ügyében született strasbourg-i ítélettel kapcsolatban a Kúria elnökének nincs teendője – közölte a testület sajtótitkársága kedden az MTI-vel. A Kúria közleménye szerint az Emberi Jogok Európai Bírósága által hozott ítélet akkor válik véglegessé, ha a felek három hónapon belül nem kérik az ügy nagykamara elé utalását. A bíróság végleges döntésével kapcsolatos esetleges további lépések a kormány hatáskörébe tartoznak – tették hozzá.

Baka több mint két éve fordult a strasbourg-i fórumhoz, mert a bírósági rendszer átalakítása miatt 2012-től nem ő töltötte be a főbírói tisztséget. Baka legfőbb problémája, hogy hat évre szóló mandátumának még a felét sem tudta kitölteni. A Legfelsőbb Bíróságot 2012 januárjától Kúriára keresztelték át, az Országos Bírósági Tanács helyébe – amelyet korábban a mindenkori főbíró vezetett – az Országos Bírósági Hivatal (OBH) lépett, amelynek elnökét a parlament választotta meg kilenc évre.

Az ügy pikantériája, hogy Baka 2008-ig maga is a strasbourg-i bíróság bírájaként dolgozott; eddig nemigen akadt példa arra, hogy valaki egykori kollégáinál később panaszosként jelentkezzék. Az is meglehetősen szokatlan, hogy egy választott tisztség elvesztése miatt kezdeményezzék a nemzetközi fórum eljárását, így precedensértékű ítélet születhet.

Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvényjavaslat záróvitájában akkor azt mondta, Baka nem lehet a január 1-jén a Legfelsőbb Bíróság helyébe lépő Kúria elnöke, mivel nem felel meg annak az új törvényi szabályozásban rögzített kritériumnak, amely ehhez öt év magyarországi bírói gyakorlatot ír elő.

A miniszter szerint a törvénybe a Magyar Bírói Egyesület javaslatára foglalták bele a kinevezés feltételéül az ötéves kötelező gyakorlatot. Szerinte a bírói testület nyolcéves szolgálati viszony előírását kezdeményezte, ehelyett a kormányoldal végül öt évet javasolt. A miniszterelnök-helyettes ezt helyes előírásnak nevezte, kiemelve, hogy annak hiányában ítélkezési gyakorlat nélküli vezetője is lehetne a Kúriának.

Az új kúriai elnöki tisztség betöltésének előfeltételévé tették az öt éves magyarországi bírói gyakorlatot, ami Baka esetében nem volt meg, a strasbourg-i emberi jogi bírósági tapasztalatot pedig az előírások alapján nem lehetett figyelembe venni. Baka a strasbourg-i fórumhoz intézett beadványában felpanaszolta, hogy a fönti az eljárással a magyar hatóságok megsértették az európai emberi jogi egyezmény 6. cikkének 1. bekezdésében rögzített azon jogot, hogy igazát keresve mindenki bírósághoz fordulhat. Miután az alkotmányos jogszabály mondta ki az ő jogviszonyának megszűntét, ügyében még az Alkotmánybíróság sem nyilváníthatott véleményt. Ezzel a panaszponttal kapcsolatban az EJEB kimondta: valóban sérelem érte a 6. cikk 1. bekezdését.

A panaszos másik hivatkozási alapja az emberi jogi egyezmény 10. cikkében rögzített véleménynyilvánítási szabadság volt, amelyet szerinte azzal ért sérelem, hogy elbocsátása mögött a kormány igazságügyi reformját az ő részéről érő nyilvános bírálat húzódott meg. Az EJEB ebben a pontban is megállapította az emberi jogok európai egyezményének megsértését. Baka beadványában azt is állította, hogy idő előtti elbocsátásával sérült az a joga, amely a hatékony kárpótlást írja elő (az egyezmény 13. cikkében), valamint amely a diszkriminációt tiltja (az egyezmény 14. cikkében). E pontok tekintetében az EJEB szerint nem indokolt a panasz megvizsgálása.

A strasbourg-i bíróság nyitva hagyta az európai emberi jogi egyezmény 41. cikkével kapcsolatos kérdést. E cikk azt mondja ki, hogy ha olyan esetben, amikor az EJEB megállapítja az egyezmény előírásainak megsértését, a nemzeti jog csak részleges kártérítést tesz lehetővé, akkor a strasbourg-i bíróság szükség esetén elrendelheti a kárt szenvedett fél méltányos kártérítését. Beadványában Baka 742 520 euróban adta meg az őt ért kár összegét, és 153 532 euróban a felmerült eljárási költséget.

A 41. cikket illetően az első fokú ítélet felszólította a magyar kormányt és a panaszost, hogy három hónapon belül – vagyis az ítélet jogerőre emelkedése előtt – tegyék meg írásbeli észrevételeiket, illetve értesítsék a strasbourg-i bíróságot, ha időközben megállapodásra jutottak egymással.

A magyar igazságügyi reform nemzetközi összehasonlításban is megállja a helyét, a bírói függetlenséget a legcsekélyebb mértékben sem csorbítja az új szabályozás – jelentette ki Répássy Róbert igazságügyi államtitkár a bíróságok szervezetéről és a bírák jogállásáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitáját megnyitó expozéjában még 2011 végén. Hangsúlyozta: a bírósági eljárásokat gyorsító és a jogbiztonságot növelő módosítások mögött egy együttműködésen alapuló, nyitott és befogadó előkészítő munka áll. Mint mondta, az igazságügyi reform koncepcióját a szakma képviselői is üdvözölték és támogatták.

Baka azt a semmisségi törvényt is nyíltan támadta, amely alapján a 2006-os zavargások idején kizárólag rendőri jelentések alapján elítélt embereket rehabilitálták. Baka szerint a törvénnyel az Országgyűlés beleszólt a bíróságok munkájába, ami sérti a bírók szabad mérlegelési jogát. Az Alkotmánybíróság később nem találta alkotmányellenesnek a szabályt.