Deli Andor elmondta azt is, hogy a választás, illetve a végeredmény előtt még nem volt szó konkrét munka- és feladatelosztásról, tapasztalatai révén viszont az említett területeken végzett munkához tudna a leghatékonyabban hozzájárulni. A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) politikusa jelenleg a Vajdaság tartományi jogalkotási, közigazgatási és nemzeti közösségi titkára.
A jelölt a Fidesz–KDNP listájának tizedik helyén szerepel, jelölését, illetve a nemzeti lista állítását a külhoni magyarok irányában tanúsított komoly kiállásként értékelte. Úgy véli, hogy a kettős állampolgárság és az országgyűlési választásokon való részvétel lehetővé tétele után ez újabb lépés az összmagyar érdekérvényesítés felé.
Négy évvel ezelőtt rendkívül gyors és hatékony kapcsolatépítés kezdődött a Fidesz és a VMSZ között, és ennek a csúcspontja lett az, hogy a nemzeti listán a legnagyobb délvidéki magyar párt is helyet kapott – fogalmazott Deli. A jó kapcsolat annak is köszönhető – tette hozzá –, hogy a két pártnak hasonlóak a politikai és ideológiai nézetei, s mindketten az Európai Néppárt tagjai.
Arra a felvetésre, hogy egyszerre kell majd képviselnie a magyarországi és a délvidéki magyar érdekeket, valamint az időnként ezekkel együtt járó a szerbiai érdekeket, Deli Andor úgy reagált: ez valóban kihívásként jelenhet meg, ugyanakkor Magyarország, Szerbia és a vajdasági magyarság közös érdeke, hogy Belgrád minél hamarabb az EU tagjává váljon, vagyis hogy az integrációs folyamatokat, a csatlakozási tárgyalásokat minél sikeresebben folytassa le.
Kifejtette, hogy a magyar-szerb kapcsolatok az utóbbi egy évben nagymértékben fejlődtek és erősödtek, ami főleg a tavaly nyári kölcsönös államfői főhajtásnak köszönhető. Amikor 2013. június 26-án Áder János magyar és Tomislav Nikolic szerb elnök Csúrogon lerótta tiszteletét a második világháborúban és az azt követően ártatlanul kivégzett magyar és szerb áldozatok előtt, az megalapozta a két ország, illetve a két nép közötti nyitottságot – mutatott rá. Hozzátette: szerinte most már nincsenek olyan kérdések, amelyekről ne lehetne beszélni egymással, és az európai parlamenti munkában, az integrációs folyamatok követésében is ilyen fajta nyitott kommunikációra számít.
Kifejtette, hogy a Vajdaság autonómiája, illetve a kisebbségek ügye Szerbia belső berendezkedési kérdése, „ugyanakkor a csatlakozási folyamat ezeket bizonyos értelemben európaivá is teszi”, mert az ezekhez a témákhoz való megfelelő hozzáállását Szerbiának a csatlakozási folyamatban bizonyítania kell. Az a fajta államberendezkedés, amelyben Szerbia gondolkodik, meg kell hogy feleljen azoknak a demokratikus elvárásoknak, amelyeket az Európai Unió megkövetel minden tagállamától – jelentette ki Deli Andor.
