A Jad Vasem holokauszt-emlékmúzeumból az izraeli főrabbikkal rendezett találkozójára utazott a katolikus egyházfő. Jichák Joszef szefárd és Dávid Lau askenázi főrabbi egy, a Vatikán és a zsidók közötti kapcsolatokról szóló könyvvel lepte meg a pápát, miután megköszönték látogatását.
„Jó testvérek között lenni, és ha ők idősebb testvérek, akkor még jobb” – mondta a pápa a megbeszélésen. Lau főrabbi arra kérte a pápát, hogy hívjon össze vallásközi békekonferenciát Jeruzsálembe, valamint arra, hogy erősítse Izraelt a gyűlölettel és az antiszemitizmussal szemben.
A pápa elmondta, hogy véleménye szerint a zsidók és a katolikusok kapcsolatában az utóbbi évtizedekben elért fejlődés „Isten valódi ajándéka”. „Katolikus részről őszinte a vágy, hogy kifejezzük vallásunk zsidó gyökereit” – mondta Ferenc pápa. „Hiszek benne, hogy segítségükkel a zsidók körében is őszinte érdeklődés lesz a kereszténység iránt” – tette hozzá.
„Együtt komolyan hozzájárulhatunk a béke ügyéhez” – összegezte véleményét a katolikus egyház feje, és felszólított a zsidók és keresztények közti igaz testvériség kötelékének megteremtésére.
A főrabbik után Simon Peresz államfő fogadta közeli rezidenciáján a pápát, hat beteg keresztény arab gyermek társaságában, akik kézcsókkal köszöntötték az egyházfőt. Találkozójuk kezdetén ajándékot cseréltek egymással: Ferenc pápa egy galileai gyerekek készítette, fát és halakat ábrázoló mozaikot kapott, Simon Peresz pedig egy medált, amely VI. Pál pápa 1964-es szentföldi zarándoklatának állít emléket.
Az egyházfő előző nap a Vatikánba invitálta békeimára Peresz izraeli és Mahmúd Abbász palesztin elnököt, amit már aznap mindketten elfogadtak. Izraeli tisztviselők szerint várhatóan már június hatodikán sor kerül az eseményre, amely a kilenc hónapig, március végéig amerikai közvetítéssel folytatott sikertelen tárgyalás után talán az ima erejével hozza közelebb a békét.
A Vatikán képviselője újságíróknak úgy nyilatkozott, hogy a pápa azért Pereszt és nem Benjamin Netanjahu miniszterelnököt hívta a Vatikánba, mert „jó érzése van Simon Peresszel kapcsolatban”. „Peresszel és Abbásszal jó a kiindulópont a közös imához, ami a pápa és az elnök barátságának a jele” – vélekedett a vatikáni szakértő.
Negyedórás beszélgetésük után az egyházfő az államelnöki rezidencia kertjében szimbolikusan elültetett egy olajfát. Később beszédében Peresz a diszkrimináció, az antiszemitizmus és a rasszizmus elleni küzdelem harcosának nevezte Ferenc pápát. „Látogatása és békére való felhívása visszhangra talál a térségben és hozzájárul az erőfeszítések életre keltéséhez, a köztünk és a palesztinok közt zajló békefolyamat befejezéséhez, amely két békés államon alapul. Egy zsidó államon, Izraelen, és egy arab államon, Palesztinán” – mondta az izraeli elnök.
„Ez a megoldás közös megegyezéssel elérhető”, folytatta Peresz. „Úgy hiszem, a térség polgárai békét akarnak, békéért imádkoznak. Készek a békére szomszédaikkal és a térség minden népével” – tette hozzá. „Megöregedtem és megtanultam, hogy az álmok nem öregednek. Mindenkinek azt javasolom, hogy hasonlóképpen vélekedjék” – zárta beszédét Simon Peresz.
Ferenc pápa szavaival a szent helyek védelmére és szabad látogatására szólított fel, a diszkrimináció, a terror és az antiszemitizmus elleni fellépésre.
Az izraeli keresztényekről szólva kijelentette, hogy teljes jogú állampolgárként szeretnének élni és elutasítják a terrorizmus minden formáját. A pápa kifejtette, hogy a vallásszabadság biztosítása minden vallási csoport számára fontos az egészséges államhoz. Beszédét a béke héber nevével, a „salom” szóval zárta.
Simon Peresz rezidenciájáról a Szentatya az óvárosi jeruzsálemi Miasszonyunk pápai intézetbe utazott, ahol ebéden látja vendégül Benjámin Netanjahu miniszterelnököt.
A zsidóság és a kereszténység viszonya egészen különleges, teológiailag értékes kapcsolat, amelynek biztos alapja a kezdetektől Jézus személyében van – mondta Erdő Péter bíboros a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tudományos konferenciáján hétfőn Budapesten. A II. vatikáni zsinat (1962–1965) Nostra Aetate kezdetű, a katolikus egyház és más vallások viszonyáról szóló dokumentum kiadásának kapcsán tartott rendezvényen a bíboros arról beszélt: ebből a kapcsolatból adódnak a teológiai következtetések, amelyek megtanítanak az „idősebb testvér” értékelésére, tiszteletére, arra, hogy „a zsidóságban mint vallásban teológiai szempontból értékeket ismerjünk fel”.
A bíboros úgy fogalmazott: ha Jézus „történeti személy, ha hihetünk az evangéliumok tanúságának arról, hogyan élt, mit tanított, hogyan halt meg, akkor nem vonatkoztathatunk el sem a népi valóság, sem a vallási és szellemi valóság szintjén a zsidóságtól, amelyből Jézus származott”. Emlékeztetett arra: húsz éve az Apostoli Szentszék és Izrael egyezményt kötött, amelyben felvették a diplomáciai kapcsolatot.
Ilan Mor, Izrael magyarországi nagykövete Ferenc pápa mostani izraeli látogatását szimbolikusnak nevezve arról beszélt, hogy a II. vatikáni zsinat által elfogadott Nostra Aetate „egyedülálló pillanatot örökít meg”, mert ez a dokumentum többek között felmentette a zsidó népet a kollektív vád alól Jézus halálában, aláhúzta azt a tényt, hogy az egyház gyökerei a judaizmusban találhatók, és kategorikusan elutasította az antiszemitizmust.
