A jelentést készítő kutatók a kínai folyókban és tavakban több mint másfél száz gyógyszer és ápolószer, kozmetikum maradványait mutatták ki súlyos szennyezőkként, ezekből 68 antibiotikum maradványa. Utóbbiak koncentrációja kifejezetten magas, a nemzetközi átlag sokszorosa – kongatja meg a vészharangot a jelentés.
A Sanghajt kettészelő, a lakossági ivóvízellátás egyik forrásaként szolgáló Huangpu-folyóban például a szulfamerazin nevű antibiotikum koncentrációja akár a köbméterenkénti 623 nanogrammot is eléri, ami az egészségre nézve még ártalmatlannak tekintett határ tízszerese. A szennyezés fő okaként az antibiotikumoknak az állattenyésztésben való túlzott használatát, a háztartási és ipari szennyvíz korlátok nélküli, szabályozatlan vízbe eresztését jelölték meg a tudósok.
Kínában évente 33 ezer tonna antibiotikumot állítanak elő, ami az összes gyógyszer 70 százaléka, ezzel Kína a világ legnagyobb antibiotikum-gyártója. A becslések szerint kibocsátásának mintegy 50 százalékát a mezőgazdaságban használja fel, négyszer annyit, mint az Egyesült Államok. Az antibiotikum túlzott használata az egész élelmiszerláncot befolyásolja, az nemcsak az állatok húsában, hanem a trágyázáson keresztül a növényekbe is bekerül.
Egészségügyi szakemberek számos alkalommal figyelmeztettek arra is, hogy a lakosság is túlzásba viszi az antibiotikum használatát. Egy kínai lakos évente az amerikai átlag tízszeresét nyeli le e gyógyszerfajtából. Ezt visszaszorítandó a vezetés másfél éve a szer használatának szabályozásával próbál a helyzeten változtatni, aminek első lépéseként drasztikusan csökkentették a lakosság által megvásárolható és a kórházakban használható antibiotikumok mennyiségét.
