Núr Mohammad Núr, a testület szóvivője közölte: több mint háromezer ember került fel a bizottság feketelistájára, és őket már nem fogják alkalmazni a második fordulóban. Kifejtette: csalásokról érkeztek jelentések azokból a szavazókörzetekből, ahol az érintetteket alkalmazták. Független választási megfigyelők szerint a választási illetékesek sok esetben figyelmen kívül hagyták a panaszokat, abbéli igyekezetükben, hogy a megadott határidőre megszámolják a voksokat, de a döntéshozatali eljárás sem volt átlátható.
Az április 5-i első fordulóban több mint kilencszáz, a legsúlyosabb választási vétség kategóriájába sorolt esetre vonatkozó panasz érkezett – több mint az előző választáson, amikor közel egymillió voksot meg kellett semmisíteni. A továbbjutott két jelölt, Abdulla Abdulla volt külügyminiszter és Asraf Gáni korábbi pénzügyminiszter egyaránt panaszkodott arra, hogy széles körben történtek csalások, ami erősíti azokat a félelmeket, hogy a június 14-i második forduló vesztese esetleg nem fogadja el a választási eredményt.
Nicholas Haysom, az afgán ENSZ-misszió helyettes vezetője szerint a legrosszabb forgatókönyv az lenne, ha a választás megosztaná az afgán társadalmat és a jelöltek egyike nem fogadná el az eredményeket, ami akár konfliktushoz is vezetne.
Ez az első olyan elnökválasztás Afganisztánban, amelynek révén egy demokratikusan megválasztott államfő átadja posztját egy másiknak, és megfigyelők fontos próbának tekintik az igen szegény ázsiai ország számára, amelynek egy részét tálib felkelők ellenőrzik. A jelenlegi elnök, Hamid Karzai irányította megszakítás nélkül az országot a tálib uralom 2001-es bukása óta. Két mandátumot töltött ki, s a szabályok értelmében harmadszor már nem indulhatott.
